Konferencián spóroló cégek

Drámaian, csaknem 70 százalékkal csökken az idén a hazai céges rendezvények, konferenciák száma a múlt évhez képest. Bár a jelenség az egész országban érzékelhető, a visszaesés Budapestnek jelenti a legnagyobb érvágást, hiszen az üzleti turisták aránya itt az átlagosnál jóval magasabb. A tudományos konferenciákra továbbra is lenne igény, megfelelő méretű központ híján azonban lassan kiszorulunk az egyébként óriási bevételt hozó üzletből.

Az egyesületek, szövetségek által évente megtartott, több ezer fős kongresszusokat nem érinti a gazdasági recesszió, így az ebből befolyó bevételek továbbra is megmaradnak, ha egy város korábban elnyerte azok rendezési jogát – hangsúlyozza Köves Tamás, a Budapest Meeting Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége tanácsadó testületének tagja. „Kongresszusi központ híján hatalmas versenyhátrányba kerülünk, hiszen a régióban az egykori szocialista országok mindegyike felismerte a tudományos konferenciákban rejlő lehetőséget. Magyarországon azonban még a magánberuházások létrejöttét is megakadályozzák” – fűzte hozzá.

A szokásos egy hónap helyett már tizedik hónapja várja a Syma Sport- és Rendezvényközpont a zuglói önkormányzat építésügyi hatóságának engedélyét, amelynek alapján elindulhatna a 4-5000 fő befogadására is alkalmas, multifunkciós kongresszusi központ kivitelezése, a Tüskecsarnok építését pedig a közeli egyetemek vétózták meg, az újabb pályázat kiírására pedig március végéig kell várni. A szakemberek szerint a turisztikai vezetés azért halasztgatja évek óta a centrum megépítését, mert annak csak hosszú távon – négy-öt éven belül, tehát egy választási cikluson túl – lenne jótékony hatása. A kongresszusi központ a becslések szerint 8-10 milliárd forint többletbevételt hozna évente az államnak.

A céges, incentive rendezvények száma az idén csaknem háromnegyedével esik vissza – osztja meg tapasztalatait Hülvely István, a fővárosban több konferenciaszállodát üzemeltető Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója. Ezek a rendezvények országos átlagban a szállodák bevételének mintegy 20 százalékát adják, ám Budapesten ez az arány valamivel magasabb, meghaladja a 30 százalékot. Mivel a tréningek, rendezvények a legkönnyebben kiiktatható költségek egy vállalati büdzsében, ezen takarékoskodnak a legtöbben. Az idén szinte biztosan nem változik a helyzet – állítja Hülvely.

Az üzleti turistákat célzó országmarketingre gyakorlatilag nem költ Magyarország – állítják a szakemberek. A Magyar Turizmus Zrt. évi 5,5 milliárd forintból gazdálkodik, ebből nagyjából hárommilliárd jut marketingre. Ez jórészt a szabadidős turistákat célozza.

A fővárosi szervezet, a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. tavaly 465 millió forint támogatást kapott az önkormányzattól, s emellett 600 milliós saját bevételből gazdálkodott, pedig az idegenforgalmi adóból – a mindenkori kormányzati hozzájárulással együtt – csaknem 4,2 milliárd folyik be a budapesti költségvetésbe.

Bécsben a helyi idegenforgalmi szervezet tavaly 22 millió eurót (a 2008-as 240 forintos euróárfolyamon számolva csaknem 5,3 milliárd forint) kapott a várostól. Prágában ugyanez átszámítva kissé „kelet-európaibb” 8-900 millió forintnak megfelelő összeg körül alakul. Ám a turisztikailag fontos múzeumokat és látványosságokat a prágai turisztikai hivatal üzemelteti, s az ebből befolyó pénz kizárólag az övé.