Alapanyaggond az égetőknél
Súlyos alapanyaghiánnyal küszködnek a magyarországi veszélyeshulladék-égetők, amelyek a probléma megoldását az energetikai hasznosítás fogalmának újraértelmezésében és ennek révén az importkorlátozások enyhítésében látják. Lágler Katalin, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége termikus munkacsoportjának vezetője elmondta: Magyarországon több, a legszigorúbb európai környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő veszélyes hulladékot ártalmatlanító cég (égető) működik, ám ezek szinte behozhatatlan hátrányba kerültek a nyugat-európai veszélyeshulladék-égetőkkel szemben. Ennek oka, hogy a dömpingárakkal operáló nyugat-európai versenytársak jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot szereznek be Magyarországról, miközben a hazai környezetvédelmi hatóság – az EU általános szabályaival szemben – nem járul hozzá, hogy a magyar ártalmatlanítók biztonságosan elégethető külföldi hulladékot fogadjanak, ezzel biztosítva fennmaradásukat a kiélezett piaci versenyben.
Mindez azzal fenyeget, hogy a hazai veszélyeshulladék-égetők többsége tönkremegy, ezt követően pedig a nem ártalmatlanított hulladék egy része itt reked az országban. Ugyanis, ha a magyar konkurencia eltűnik, a nyugat-európai égetők már nyugodtan elkezdhetik emelni az áraikat, amelyeket a válsággal is sújtott hazai hulladékkibocsátók már nem tudnak megfizetni, itthon viszont nem lesz cég, amely a szakszerű ártalmatlanítást elvégezheti.
A magyarországi égetőkbe bevitt veszélyes hulladék mennyisége és az üzemeltető cégek árbevétele meredeken csökken, pedig az ország szempontjából stratégiai kérdés, hogy a környezetvédelmi infrastruktúrájának alapvető részét jelentő korszerű égetőművek ne menjenek tönkre – hangsúlyozta a dorogi veszélyeshulladék-égetőt működtető Sarpi Dorog Kft. ügyvezető igazgatójaként is tevékenykedő Lágler Katalin.
Szerinte a probléma a hatóságok nem megfelelő jogértelmezésére vezethető vissza. Ugyanis a hatóság a hulladéknak égetőkben történő megsemmisítését egy európai bírósági ítéletre hivatkozva minden esetben – a villamosenergia-termelés és hőhasznosítás együttes megléte esetén is – ártalmatlanításnak minősíti, e célból pedig nem lehet Magyarországra külföldről hulladékot beszállítani.
A probléma legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a környezetvédelmi hatóság a jelenleg is érvényes magyar jogszabályoknak megfelelően a hőhasznosításra is alkalmas hulladékégetőkben történő égetést is hasznosításnak (energetikai hasznosítás) minősítené. Ebben az esetben – a hatóságok évente felülvizsgált, külön engedélyével – lehetőség nyílna a hulladék importjára is. A szakember véleménye szerint a másik lehetőség az lenne, ha a hulladékgazdálkodási törvényt úgy módosítanák, hogy indokolt esetben égetéssel történő ártalmatlanításra is lehetne hulladékot importálni.
