Austrotherm: jó év lesz 2009

Elsősorban a termelői árak csökkenése miatt a 2007-es 6,1 milliárddal szemben 5,5 milliárd forint lett az épületekhez polisztirol hőszigetelő anyagokat gyártó Austrotherm Hőszigetelőanyag Kft. múlt évi forgalma. Mint Papp Ferenc, a győri székhelyű vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, az alapanyagét bizonyos késéssel érinti a kőolaj árának változása, így az árak 2008 végére az év eleji szinthez képest 5-6 százalékkal csökkentek. Az idén ugyanakkor a tavalyi átlagárhoz képest 7-8 százalékos drágulás várható.

Az osztrák tulajdonban lévő kilencvenfős társaság az idén két-három új termék bevezetését tervezi, ennek műszaki alapját a tavalyi beruházások teremtették meg. A múlt évben másfél milliárd forintot fordítottak a szekszárdi gyárra és a győri üzem fejlesztésére. Szekszárdon októberben kezdett termelni a cég harmadik gyára, és mindenképpen dél-magyarországi településen akartak üzemet építeni, mivel a győri központ az északnyugati, a 2001-ben létesített gyöngyösi egység pedig az északkeleti régiót látja el. Másrészt az évente mintegy 400 ezer köbméteres termelőkapacitású szekszárdi gyár létrejötte lehetővé teszi az Austrotherm számára, hogy bővítse a déli szomszédainkba, így Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, valamint Romániába irányuló exportját is.

Mert ugyan az osztrák Austrotherm csoportnak nyolc közép- és kelet-európai államban, valamint Törökországban vannak termelőegységei, az elsőként 1990-ben létesített magyar leányvállalat különleges termékei – például padlófűtéshez használatos, formahabosított hőszigetelő elem, lépés-hangszigetelő – nem szerepelnek a társvállalatok palettáján.

Az Austrotherm csoport forgalma 2007-ben 14 százalékos bővüléssel 184 millió euró lett, tavaly pedig az előzetes adatok szerint 214 millióra emelkedett.

„Noha az idén láthatóan kevesebb lesz a lakásépítés, jelenlegi forgalmunk is eltartja három üzemünket, és nem tartjuk hibának a szekszárdi egység létesítését” – mondta Papp Ferenc, hozzáfűzve: hosszú távon nagy jövője van az épület-hőszigetelő anyagoknak, ezekkel komoly energiamegtakarítás érhető el. Így a cég egy-két nehezebb év után már középtávon is jelentős felfutásra számít.

Az energiaárak emelkedése révén akár több évtizedes konjunktúra előtt állnak a hőszigetelőanyag-gyártók. Ez különösen hazánkra nézve igaz, hiszen a magyarországi épületek fajlagos energiafelhasználása 60 százalékkal nagyobb az uniós átlagnál. A különbség ugyanakkor rövid távon nem csökken, mert a 2006-tól hatályos új épületenergetikai rendelet szigorúbb, mint elődje volt, ám jelentősen elmarad a kívánatostól.

Az Austrotherm Kft. három éve – az akkori gázáremelés, valamint az említett épületenergetikai rendelet megjelenése után – kezdte tapasztalni a hőszigetelő anyagok iránti kereslet megugrását, és azóta nem csupán a mennyiségi igény nőtt. A vállalatnál egyre többen rendelnek a korábbi 5 helyett 12 centiméter vastagságú polisztirol (hungarocell) lemezeket – amelyek Nyugat-Európában is használatosak –, ezekkel kompenzálható az energiahordozók árának emel-kedése.

Papp Ferenc: támogatni kell a hőszigetelést

Magyarországon mintegy 150 milliárd forintos beruházással gáztározó épül. Ezt az összeget lakások utólagos hőszigetelésének a támogatására kellene fordítani – véli Papp Ferenc, aki szerint a panelprogramra beérkezett közel 110 ezer pályázatnak csupán a 20-22 százalékát bírálták el, és fel kellene gyorsítani a folyamatot. A program nem csupán a hőszigetelő-ipar, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is fontos, hiszen élénkítené a felújításokat, munkahelyet tartanának meg az építőiparban, és fehérítené a gazdaságot, mert elszámolandó tételek forognak a panelpogramban. A cégvezető példának hozta fel Olaszországot, ahol az energiatakarékos felújítások leírhatók lettek a személyi jövedelemadóból, és ez nullszaldós eredményt hozott, tehát nem került pénzbe az államnak.