Épül az E.On-erőmű
Beruházás. Lerakták tegnap az E.On új, 433 megawattos gönyűi erőművének alapkövét. A beruházás a társaság korábbi közlése szerint 400 millió euróba kerül, az összeget az E.On önerőből teremti elő. „A tüzelőanyagot, azaz a gázt természetesen az E.On csoporton belül szerzi be az új létesítmény, a turbinát a német Siemens szállítja” – mondta lapunknak Kutas István, a vállalat PR-vezetője. Az alapozás az év elején indult, és a vezetékeket már építi az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Mavir Zrt. Közleménye szerint a cég a maga nemében az eddigi legmodernebb és legmagasabb hatásfokú, s persze leginkább környezetkímélő létesítményt építi az országban. Az erőmű által termelt villamos energiával több mint 600 ezer háztartás látható majd el, várhatóan 2011-től. Az építkezés ötszáz embernek ad munkát, az üzemeltetés harmincnak. A Gönyűn termelt villamos energiát betáplálják a magyar átviteli hálózatba.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az ünnepségen úgy értékelte, a beruházás ténye azt jelzi, hogy a befektetők a nemzetközi válság idején is bíznak Magyarországban. Ezenkívül rámutatott: az erőmű csökkenti az ország energiafüggőségét is. Magyarország északnyugati részén egyébként még nincs folyamatos üzemelésre képes nagyobb termelőegység. Az a tény, hogy most egy ilyen létesül, hozzájárulhat új beruházásoknak a térségbe vonzásához.
Bernhard Fischer, az E.On Energie AG igazgatósági tagja szerint Magyarországon az elavult, komoly környezeti terhelést jelentő erőművek mellett egyre nagyobb szükség van hatékony és környezetkímélő létesítményekre. A rendkívül magas, több mint 58 százalékos nettó hatásfokú, kombinált ciklusú gáz- és gőzturbinás berendezéssel az új létesítmény Magyarország uniós környezetvédelmi vállalásait és szén-dioxid-kibocsátási céljait is támogatja. A fenti mellett hét nagy gáztüzelésű erőműprojekt ismert hazánkban. Szakértők szerint ha mindegyik elkészül a kitűzött határidőre, túl nagy lesz az áramkínálat, és tovább erősödik a gáz amúgy is ostorozott részaránya a hazai tüzelőanyagmixben. Igaz, a tervek még módosulhatnak, a gazdasági válság elmoshatja néhány blokk tervét.
A beruházások egy része azonban már elindult. Az MVM által ellenőrzött Kárpát Energo például jövőre, de legkésőbb 2012-re tervezi a mintegy 230 megawattos, már folyamatban lévő vásárosnaményi beruházása átadását. Az MVM-től kapott információink szerint határidőre, vagyis 2010-re elkészül az MVM két kisebb, bakonyi blokkja is, bár ezeket csak komoly igénynövekedés esetén kell majd bevetni. A Mol–CEZ páros által Százhalombattán építendő két 440 megawattos blokk azonban még csak a kisebb költségigényű tervezésnél tart.
Az előkészületek korai szakasza miatt így a két beruházó nem is került olyan helyzetbe, hogy a megromlott finanszírozási lehetőségek miatt a beruházás elhalasztásáról kellett volna döntenie. Mindazonáltal az a tény, hogy egy erőműépítés hosszú távra szól, a megvalósulásnak kedvez.
Ugyanez igaz az ISD Dunaferr Dunaújvárosban indítandó projektjére is. A kétszer 420 megawattos bővítésre készülő Dunamenti Erőmű a hat blokkja egyikének teljesítményét 215 megawattról 400 fölé emeli 2010-re a múlt év őszén tett bejelentés szerint, önerős beruházással.
Az AES tiszai, 2x420 megawattos bővítése az eddigi közlésekben is csak lehetőségként szerepelt. Előbbre tart azonban az EMFESZ Kft. nyírtassi beruházása, de persze a már bejelentett hat blokkot ott is csak lépcsőzetesen, a piaci igények és a finanszírozási lehetőségek fényében hozzák létre. Az eredeti elképzelésekhez képest viszont változást jelent, hogy az EMFESZ erőművét nem a RosUkrEnergo, hanem a Gazprom látja majd el gázzal. BHL
