Az aukciós portálokon magánszemélyek hajtanak végre adásvételeket. Ha a megunt, használt tárgyait valaki egy ilyen portálon értékesíti, a tranzakcióval nem jön létre fogyasztói szerződés – mondta el Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője. Ezzel tehát "elfelejthetjük" a jótállásra vonatkozó szabályokat, csakúgy, mint a távol lévők között kötött szerződésekre vonatkozó nyolc napos szabad visszalépés lehetőségét. Érvényesíthető azonban a Polgári Törvénykönyvben szereplő, hibás teljesítésre vonatkozó paragrafus.
A weboldal üzemeltetője ebben az esetben csak az adásvétel helyét biztosítja, ő maga nem vesz részt elektronikus kereskedelemben. Ezzel magyarázható, hogy nem kötelezhető arra, hogy telefonos ügyfélszolgálatot működtessen. Az esetleges visszaélések tekintetében saját üzletszabályzata irányadó, igaz, hogy ennek be nem tartása nem szankcionálható – mondta Kathi Attila.
Emellett a portál tulajdonosának kötelessége együttműködni a hatóságokkal amennyiben a felületen törvénybe ütköző tranzakció történik. Az NFH szakértője elmondta: az online aukciósházaknál történő vásárlás esetén kiemelt szerepet kap a fogyasztói tudatosság. A leendő vásárlóknak minden esetben érdemes megnézniük az eladó felhasználói értékelését. Ha egy terméket olyan személy értékesítene, akit a korábbi vásárlások kapcsán "lepontoztak" a fogyasztók, akkor nem célszerű kockáztatni.
Az értékelések hasznosságára hívja fel a figyelmet Gerő Viktor, a Vatera ügyvezetője is. Arra a kérdésre: átlagosan mennyi vásárlói panasz érkezik és ez hogyan aránylik a tranzakciók teljes számához, az ügyvezető úgy válaszolt: A hatósági megkeresések száma nő ugyan, de a tranzakciók arányához viszonyítva elhanyagolható, 0,006 - 0,008 százalék között mozog. A Vaterán naponta átlagosan 140 ezer látogató fordul meg, 2008-ban 1,5 millió egyéni aukció zajlott le. Ami a visszaéléseket illeti, Gerő Viktor szerint a tendencia növekvő, de továbbra is elhanyagolható. A Vaterán a kizárt felhasználók a korábban megadott személyes adatokkal nem regisztrálhatnak újra, ha valaki a kitiltást követően más paraméterekkel regisztrál és ezt a naplózás során észlelik, ismételt kitiltás vár rá. Gerő Viktor nem kívánt válaszolni arra, eddig hány felhasználót zártak ki a portálról. Mint mondta, tapasztalatuk szerint a tagok többsége tisztességes.
A TeszVeszen naponta átlag tízezer tranzakció zajlik le és mintegy húsz panasz érkezik a céghez – mondta el Dobra Péter, a TeszVesz operatív igazgatója. Ezeknek túlnyomó többségében az eladó jelzi, hogy a vásárló nem egyenlítette ki a termék árát vagy közölte, hogy mégsem kíván vásárolni. Öt-tíz százalékra tehető azoknak a panaszoknak az aránya, amelyben a vevők kifogásolják, hogy nem a termékleírásnak megfelelő árut kaptak. Dobra Péter elmondta: a TeszVeszen csak az a felhasználó kezdeményezhet eladást, akinek adatait a cég ellenőrizte, ezért a fenti esetben a vevő a konkrét személy (és nem ismeretlen tettes) ellen tehet feljelentést.
A portál automatikusan zárolja az olyan felhasználók fiókjait, akiket többet értékeltek negatívan, mint pozitívan vagy az adott személy ellen többen panasszal éltek. Az igazgató szerint ez az ellenőrzés jelentős elrettentő erővel bír, bár azzal kapcsolatban ő sem mondott adatot, hogy eddig hány felhasználót tiltottak ki. Mint mondta, a visszaélések száma nagyjából állandó.
Dobra Péter elmondta: a terület szabályozását a kis értékű termékek kapcsán változtatná meg. Ha húszezer forint alatti termékekkel van gond, a szabálysértési eljárást nem a rendőrség, hanem a területileg illetékes jegyző bonyolítja le. A jegyzők kevesebb eszközzel rendelkeznek az ügy felderítéséhez, illetve az általuk alkalmazható szankciók köre is szűkebb. Az igazgató szerint hatékonyabb eljárásra és szankcióra lenne szükség az ilyen kis értékű tranzakció esetében is.
