Több a nő a netezők közt

Többet látogatják az átlagnál a gazdaság és a politika kérdéseivel foglalkozó internetes oldalakat a komolyzene kedvelői. A könnyűzene rajongói viszont az átlagnál szívesebben időznek online aukciós site-okon. Az autók megszállottjait nyugodtan nevezhetjük a társkereső oldalak törzsközönségének, az ezotéria iránt fogékony honfitársaink pedig nagy számban látogatják a női tematikájú weblapokat. A nyugdíjasok inkább hírt keresnek a világhálón, a diákok viszont szórakozást.

Íme néhány, részint triviális, részint meghökkentő összefüggés a GfK Hungária WebProfile nevű adatbázisából. A piackutató intézet – a Medián közvélemény-kutató társaság évtizede működő WebAudit rendszerére építve – immáron bő egy éve gyűjti az adatokat a hazai internetezők weboldal-látogatási szokásairól, és fésüli össze a világháló-univerzum lakóinak demográfiai, életmódbeli, fogyasztási, attitűd- és értékrendbeli sajátosságairól a különféle, nagy mintán alapuló offline felméréseiben nyert ismereteivel. Az eredmény látványos: ha tudni akarjuk, hogy az internet melyik szegletében kell keresnünk mondjuk az operett 60 évesnél idősebb hölgy rajongóit, a WebProfile néhány kattintással megadja az akár konkrét weboldalakra lebontott választ.

„Mind fontosabb piacnak számít az internet a hirdetők és így a tartalomszolgáltatók számára, nekik kívántunk jó mérőeszközt alkotni” – világít rá Nagy István, a GfK Hungária médiáért felelős szektormenedzsere a WebProfile, illetve az azt tartalmazó termékcsomag, a WebAudience kifejlesztése mögött meghúzódó üzleti motívumra. A piackutató intézet szakembere szerint az interneten hirdető cégek mindinkább elvárják a reklámra fordított forintjaik maximális hasznosulását, ezért egyre jobban igénylik a célcsoport pontos „belövését” lehetővé tevő technikákat.

„Nem volt ugyanakkor könynyű dolgunk, az internetes közönségmérés ugyanis mind technikailag, mind statisztikailag jóval bonyolultabb, mint például televíziós társa” – teszi hozzá Nagy István. „A probléma ott kezdődik, hogy míg tévézni otthon szoktunk – így a műszeres mérés pontossága biztosított –, az internetezésre ez már jóval kevésbé jellemző. Sokkal nehezebb ügy a mintaválasztás is, tekintve, hogy míg a televíziós penetráció bőven meghaladja a 90 százalékot, az internetes 50 százalék körül jár” – kesereg a szakember, aki ugyanakkor úgy véli, a nehézségek ellenére végül sikerült egy meglehetősen pontos mérőeszközt kifejleszteni.

A WebAudience a jellegénél fogva lehetővé teszi a nagy internetes trendek feltérképezését is, s a GfK Hungária munkatársai élnek a lehetőséggel. Az elmúlt egy esztendő egyik nagy tendenciája a nők látványos előretörése, pontosabban az évek óta zajló folyamat megszilárdulása, befejeződése volt – mondja Nagy István. A két nem közötti arány az internetes látogatottságban ma már a nők javára tér el, szemben például az internet magyarországi hőskorával, amikor inkább az egyharmad-kétharmad, sőt egynegyed-háromnegyed arány volt a jellemző – természesen a férfiak javára. A világháló „elnőiesedését” a tartalomszolgáltatók is követték, mind bővebb a célzottan a gyengébb nemnek szóló kínálat.

Hasonló folyamat zajlik az idősek körében is; míg pár éve is még csak elvétve jelentek meg az interneten, ma már nagyon komoly csoportot alkotnak. Igaz, jobbára a magasabb szocioökonómiai státusú, jellemzően városban élő időskorúak azok, akiknek van világhálós hozzáférésük, és nem utolsósorban megvan bennük az új médium iránti affinitás.

Pedig létezik egy „második liga is”, amelybe mintegy 100-150 weboldal tartozik, viszonylag jelentős vagy nagyon magasan specializált látogatottsággal – ezeknek az oldalaknak nem elhanyagolható az értéke hirdetési szempontból. Ám gyenge a hirdetésszerzési potenciáljuk, jellemzően nincs ugyanis külön értékesítési munkatársuk, a médiaügynökségek pedig nem törik magukat, hogy kiajánlják őket.

Áttörést az ezekre az oldalakra összpontosító kereskedőházak hozhatnának, amelyek egy portfólióba illesztve ajánlhatnák őket a hirdetőknek. Több buktatója is van ugyanakkor a modellnek – vélik a szakértők. Egyrészt ezek az oldalak jellemzően erős versenyszemléletben közelítenek egymáshoz, vagyis nem szeretnek „összeállni”. Másrészt gyakran a rövid távú üzleti szemlélet jellemzi őket, vagyis ha megugrik irántuk az érdeklődés – és így a hirdetési bevételük –, gyorsan és radikálisan árat emelnek, ez viszont elriasztja a frissen megszerzett hirdetőket.

Pedig létezik egy „második liga is”, amelybe mintegy 100-150 weboldal tartozik, viszonylag jelentős vagy nagyon magasan specializált látogatottsággal – ezeknek az oldalaknak nem elhanyagolható az értéke hirdetési szempontból. Ám gyenge a hirdetésszerzési potenciáljuk, jellemzően nincs ugyanis külön értékesítési munkatársuk, a médiaügynökségek pedig nem törik magukat, hogy kiajánlják őket.

Áttörést az ezekre az oldalakra összpontosító kereskedőházak hozhatnának, amelyek egy portfólióba illesztve ajánlhatnák őket a hirdetőknek. Több buktatója is van ugyanakkor a modellnek – vélik a szakértők. Egyrészt ezek az oldalak jellemzően erős versenyszemléletben közelítenek egymáshoz, vagyis nem szeretnek „összeállni”. Másrészt gyakran a rövid távú üzleti szemlélet jellemzi őket, vagyis ha megugrik irántuk az érdeklődés – és így a hirdetési bevételük –, gyorsan és radikálisan árat emelnek, ez viszont elriasztja a frissen megszerzett hirdetőket.-->