Élelmiszerkódex: egyezség

Megegyeztek egymással a termelők és a feldolgozók az élelmiszerkódex még vitatott kérdéseiről, így lényegében elhárultak az akadályok a dokumentum aláírása elől – derült ki a hétfőn megtartott utolsó szakértői egyeztetésen. Bár a kereskedők is további pontosításokat tartanak szükségesnek, ez várhatóan már nem hátráltatja a megállapodás megkötését. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy fogalmazott: a szöveg „nagyjából” összeállt, most az utolsó simítások zajlanak. Információink szerint az agrártárca már holnap be kívánja jelenteni a tárgyalások eredményeit, és az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetek alá is írják a kódexet.

A gazdálkodók és a feldolgozók közötti legfontosabb vitapont az volt, mi számítson magyar terméknek a hazai kiskereskedelemben. Az ipar ugyanis számos esetben nyersanyagimportra kényszerül a belföldi termelés szűkülése miatt, így az élelmiszerek a stratégiai iparágakban sem készülnek „tisztán” hazai alapanyagokból.

Információink szerint a hétfői egyeztetésen a felek három fő kategóriába osztották a kiemelt ágazatok (gabona, hús, baromfi, tej, zöldség-gyümölcs, bor, méz, hal) termékeit a „megengedett” importhányad százalékos meghatározása nélkül. A mezőgazdasági alapcikkek (például a zöldségek, a gyümölcsök, a tojás, a hal) és az egykomponensű élelmiszer-ipari áruféleségek (a tej, a tőkehúsok) kizárólag akkor minősülnének magyarnak, ha azokat itthon termelték, és hazai bejegyzésű cégek állították elő. A magyar nyersanyag-felhasználás alapkövetelmény lenne a többkomponensű élelmiszereknél (húsipari készítmények, tejtermékek) is, de itt a feldolgozók importot is lebonyolíthatnának, ha alapanyagaikat nem tudják teljes egészében beszerezni belföldön. Az összes többi, nem kiemelt árucikk egy negyedik kategóriát alkotna: e termékek (például a csokoládéféleségek) akkor számítanának hazainak, ha azokat – a nyersanyagok származási helyétől függetlenül – Magyarországon állították elő.

Az „árudefiníciónak” azért van jelentősége, mert a kódex a kereskedők számára előírná, hogy legalább 80 százalékban hazai élelmiszereket forgalmazzanak az eddigi 70 százalékos arány helyett. További szigorításként a dokumentum rögzítené, hogy az üzletláncok csak valós szolgáltatásokért és arányos mértékben kérhetnének úgynevezett visszatérítéseket beszállító partnereiktől. A boltnyitási, az előzetes belistázási és a terméktesztelési hozzájárulást pedig kifejezetten etikátlannak minősítené a kódex.

E feltételekkel jó esély kínálkozik arra, hogy a dokumentumot rövid időn belül alá lehessen írni – fogalmaztak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének illetékesei. A legnagyobb agrár-érdekképviseletnek számító Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége – közölte Tóth István titkár – szintén elfogadhatónak tartja a mostani szövegváltozatot. Mindenki számára előnyös lehet, ha a kódex révén a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti együttműködés javul – állapította meg.

Nincsenek ugyanakkor a dokumentumban komoly szankciók arra az esetre, ha az előírásokat a piaci szereplők nem tartják be – hívják fel a figyelmet szakértők. Tulajdonképpen a nyilvánosság lenne az egyetlen eszköz, amellyel a kódexet megsértő vállalkozásokat „sújtani” lehetne. A tervek szerint egy etikai bizottság rendszeresen vizsgálná a piaci helyzetet, és tájékoztatná a közvéleményt a renitens cégekről.

Az agrártárca koordinálásával folyó tárgyalásokat még januárban egy szakértői bizottság kezdte meg, de az egyeztetések csak most zárultak le a sorozatos ágazati viták miatt.

Az agrártárca koordinálásával folyó tárgyalásokat még januárban egy szakértői bizottság kezdte meg, de az egyeztetések csak most zárultak le a sorozatos ágazati viták miatt.-->