Mélyülő válságban a vegyipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHiába az eddig meghozott intézkedések, továbbra sem került egyensúlyba a megcsappant hazai vegyipari kereslettel a kínálat, ráadásul a körbetartozás is nőtt, és a hitellehetőségek sem javultak – állítja a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója. Budai Ivánt többek között arról kérdeztük, hol tartanak a gazdasági és pénzügyi válság miatt indított költségcsökkentések és portfólióalakítások.
Budai Iván emlékeztetett: a vegyipari társaságok egy része – különösen a petrolkémiai ágazatban – a költségcsökkentések tervezését és végrehajtását már a gazdasági válság kirobbanása előtt elkezdte még a tavalyi első félévi kiugróan magas olaj- és nyersanyagárak miatt. Ennek nyomán jelentősen sikerült javítaniuk eredményességi mutatóikat. A gazdasági visszaesés miatt azonban további költségcsökkentő intézkedéseket vezettek be, így felülvizsgálták beruházási terveiket is, és amit lehetett, későbbre halasztottak.
A kereslet visszaesésének jelei már a válság előtt érzékelhetők voltak. Erre a cégek az alternatív piaci lehetőségek felkutatásával, továbbá a termékskála módosításával reagáltak. A kereslet és a kínálat egyensúlya mégsem állt helyre, mert a racionálisan megléphető költségcsökkentések eddig nem tudták kompenzálni a mérséklődő kereslet hatását. „A válság elején tartunk, ezért a gazdasági feltételekhez való igazodás állandóan új alkalmazkodást igényel. A vegyipari cégek folyamatosan figyelik és elemzik a helyzetet, hogy a változásoknak megfelelő és szükségesnek ítélt lépéseket időben megtehessék” – mutatott rá az igazgató.
„Tagvállalataink egyelőre nem látnak javulást a vegyipari termékek iránti keresletet illetően. A belföldi mellett az európai piacok szűkülése is egyértelműen érzékelhető” – tette hozzá Budai Iván. Nem javult a helyzet a körbetartozások terén sem, sőt, számos vélemény szerint romlott.
Mint beszámoltunk, az OTP és az FHB nemrég 400 milliárd, illetve 120 milliárd forint állami hitelt kapott. (Az IMF-től és más uniós forrásból származó pénzhez az Államadósság-kezelő Központon keresztül férnek hozzá.) Az összeget az OTP-nek kifejezetten a hazai gazdasági szereplőknél kell kihelyeznie, a felét ezen belül is a foglalkoztatási szempontól nehéz helyzetbe került kis- és közepes vállalatoknál (kkv). Az FHB esetében nincs megkötés. Budai Iván tájékoztatása szerint azonban a vegyipari társaságok még nem éreznek változást a hitelpiacon. A finanszírozás problémája náluk elsősorban a partnereken (vevők, szállítók) keresztül jelentkezik. „Az említett óriáshitelektől azt várjuk, hogy általuk újra beinduljon a vállalati hitelezés, amely segítené a vállalatok közti bizalom és a normális pénzügyi folyamatok helyreállítását” – jelentette ki az igazgató.
Egyes tagvállalatok helyzetét ugyanakkor – jelzéseik szerint – kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a pénzintézetek jelentősen átalakítják a meglévő hiteleket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalatoknál képződő cash flow nagy része tőketörlesztésre, illetve kamatfizetésre megy el, hiszen a bankok által megváltoztatott szerződések ezt követelik meg. A fennmaradó készpénz nemhogy továbbfejlesztésre, de még a szükséges szinten tartó beruházásokra sem elegendő.
Válságkezelő javaslatok
A hazai ipari termelés 16-17 százalékát adó vegyipar termelésének tavalyi utolsó negyedéves esése után az idén további 15-20 százalékos csökkenésre számít a Mavesz. Februári állásfoglalása szerint a szövetség a szektor talpra állítása érdekében javaslatokat dolgozott ki, ezekből néhányat ismertetünk:az állami újraelosztó rendszerek átalakítása az újraelosztás szintjének csökkentése nélkül,
az állami bürokrácia visszaszorítása,
a körbetartozás visszaszorításának segítése állami eszközökkel,
jogi eszközök bevetése a fizetési fegyelem javítására,
a közösségi forrásokból nyert pénzek felhasználásának átláthatóvá tétele,
az áramárképzés átláthatóságának javítása szabályozási eszközökkel,
az energiahatékonyság támogatása,
a szabályozási terhek csökkentése,
a környezetvédelmi szabályozás felülvizsgálata,
engedélyezéskor a szakhatóságok számának ésszerűsítése.
az állami újraelosztó rendszerek átalakítása az újraelosztás szintjének csökkentése nélkül,
az állami bürokrácia visszaszorítása,
a körbetartozás visszaszorításának segítése állami eszközökkel,
jogi eszközök bevetése a fizetési fegyelem javítására,
a közösségi forrásokból nyert pénzek felhasználásának átláthatóvá tétele,
az áramárképzés átláthatóságának javítása szabályozási eszközökkel,
az energiahatékonyság támogatása,
a szabályozási terhek csökkentése,
a környezetvédelmi szabályozás felülvizsgálata,
engedélyezéskor a szakhatóságok számának ésszerűsítése.-->
