Pénzhiány hátráltatja a pályázást

Miközben a magyarországi intermodális központok az éves forgalmuk 0,23 százalékát fordították IT-célokra 2007-ben, addig Nyugat-Európában ez általában 2–3 százalék között mozgott – derül ki az Iparfejlesztési Közalapítvány Logisztikai Fejlesztési Központjának (IFKA LFK) a logisztikai szolgáltató központok IT-képességeiről közelmúltban készített felméréséből, amelyben az e kategóriába tartozó 14 hazai centrum közül 12 vett részt. Ezeknek azonban csak a fele adta meg a forgalmi adatait, és ugyanennyien válaszoltak arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartják-e az IT-rendszer fejlesztését (egy igen, öt nem). A fejlesztés elmaradásának okaként három a forrás-, egy a fejlesztői hiányt jelölte meg, tíz pedig nem adott választ a kérdésre. Ketten nevezték elfogadhatónak az IT kiszervezését, nyolc nemet mondott rá (négyen nem válaszoltak). Öten feleltek igennel, ketten nemmel, a többiek nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy pályáznának-e IT-fejlesztésre.

Az informatikával való elégedettségre az 1-től 5-ig terjedő skálán az alkalmazások minőségéről alkotott általános, illetve az egy-egy alkalmazásra vonatkozó vélemény mindkét esetben megközelítette a 4,4-et. A felmérés szerint mindegyik válaszadó vásárolt szoftvert használ (saját fejlesztésű nincs), ezekből többféle is beszerezhető. A pénzügyi, számlázási, ügyviteli, kontrolling szoftverek között megtalálható a Nagy Machinátor, a Precíz Ügyvitel, a KVL, a Kulcs-Soft, a Creative Contact, a Code Libra és az Unio. A vámkezelésnél használt két legelterjedtebb megoldás a Kompakt Zoll és a Vamsoft.

Az egyéb alkalmazások kevésbé elterjedtek, a rendeléskezelésre, a kompletírozásra, a kiszállításszervezésre egyáltalán nem használnak szoftvertámogatottságot. A tíz raktározással foglalkozó központ közül mindössze öt alkalmaz készletezési szoftvert. Nyolc központban végeznek disztribúciós tevékenységet, ám egyiknél sincs kiszállításszervezési alkalmazás. A vámkezelő szoftverek elterjedtsége sem túl gyakori. A tizenegy vámkezelést végző központ közül ötnek van ilyen rendszere.

A tíz regionális központból öt töltötte ki a kérdőívet, s közülük egy az éves forgalmi adatait is megadta. A forgalomhoz viszonyítva IT-re költött ráfordítás 0,14 százalék volt 2007-ben.

Az informatikával való elégedettség (1–5-ös skálán) az alkalmazások általános minőségét tekintve 4,33, egy-egy alkalmazásra vetítve 4,18 volt. Az IT-rendszer fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre a logisztikai szolgáltató központok közül csak kevesen válaszoltak. Egy vállalat már kiszervezte információtechnológiai rendszerét.

Mivel a szoftverekkel kapcsolatos kérdésre a regionális szolgáltatók közül csak nagyon kevesen adtak választ, ezért a felmérés készítői szerint az ezekből levont következtetéseket kritikával kell kezelni. A legelterjedtebb megoldás a Topsoft, az Unilog és a Creative Contact. Vámolásra a megkérdezettek mindegyike a Kompakt Zollt használja. A felmérés szerint az intermodális szolgáltatókkal ellentétben a regionális központok több esetben alkalmaznak szoftvereket. Míg az előbbiek egyáltalán nem használtak kompletírozásra és kiszállításszervezésre szolgáló szoftvert, addig az utóbbiak körében mindkettő igen elterjedt.

A kilenc helyi logisztikai központ közül a felmérésben rész vett négyből csak három adta meg éves IT-költésének mértékét. E szerint egy 0–4, kettő pedig 5–10 millió forint közötti öszszeget fordított információtechnológiára. A informatikai rendszerrel való elégedettség (1–5-ös skálán) az alkalmazások minőségéről általános vélemény esetén közel 4,2, míg egy-egy alkalmazásra vetítve kereken négy.

E központok közül is kevesen válaszoltak az IT-rendszer fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. A szolgáltatók általában nem tartják járható útnak az információtechnológia kiszervezését. Felismerték viszont, hogy szükség van a fejlesztésére; a megkérdezettek mindegyike pályázna, ha módja lenne rá. Sajnos a helyi logisztikai szolgáltatók is elzárkóztak a szoftverekkel való megelégedettségre és ellátottságra vonatkozó kérdőív kitöltésétől.

A partnerekkel való közvetlen IT-kapcsolatra irányuló kérdésre öt helyi, hét regionális és négy intermodális központ nem válaszolt. A közvetlen kapcsolat mértékét az első kategória négy válaszadójából három a 0–10, egy a 11–100 százalék közötti sávban jelölte meg, a regionális központok közül mindkét sávban egy-egy szerepel, egynek pedig semmilyen kapcsolata nincs. Az intermodális központok közül öt a 0–30, egy a 31–70, négy pedig a 71–100 százalék közötti sávba tartozik.

A felmérés a Logisztikai Fejlesztési Központ kezdeményezése volt, amelyben a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége támogatta. A jövőben szeretnék a vizsgálatokat, elemzéseket bővíteni és megismételni, hogy a kormányzati programok megalkotásánál ezek az információk hatékony támogatást nyújthassanak. Fontosnak tartják, hogy a logisztikai fejlesztésekre fordítható források mértéke és irányítottsága megalapozott információkon nyugvó döntések eredménye legyen.

A felmérés 33 szolgáltatóra terjedt ki, ezek 64 százaléka (21 szolgáltató) töltötte ki a kérdőívet. Az intermodális logisztikai centrumok nyitottabbak a fejlesztést elősegítő felmérések iránt, a regionális és helyi központok zártabbak. A várakozással ellentétben a válaszadók között csupán két informatikai vezető és egy rendszergazda van, a többiek beosztása rendkívül heterogén: műszaki, illetve ügyvezető igazgató, irodavezető, titkár, asszisztens, számviteli ügyintéző, főkönyvelő, sőt, még kommunikációs vezető is akadt. A központok vonakodva adták meg a kért információkat. Többen üzleti titoknak minősítették az árbevételüket vagy éppen az alkalmazott szoftverük nevét. Sok kérdőívet hiányosan töltöttek ki.

A tíz érdeklődő központ azonban két hét alatt háromra apadt, majd az utolsó is lemondott (egyelőre) az informatikai (és vállalatszervezési) projektre történő pályázásról.

Minden esetben a pénzhiány, az idei pénzügyi év borús kilátásai és a támogatás szerintük alacsony szintje (50 százalék) volt az alapvető indok.

A tíz érdeklődő központ azonban két hét alatt háromra apadt, majd az utolsó is lemondott (egyelőre) az informatikai (és vállalatszervezési) projektre történő pályázásról.

Minden esetben a pénzhiány, az idei pénzügyi év borús kilátásai és a támogatás szerintük alacsony szintje (50 százalék) volt az alapvető indok.-->