Revízió alatt az elszámolóárak

Az igazán kis vállalkozások kivételével már Magyarországon is érintik a cégek nagy részét a transzferárazással kapcsolatos kérdések. A cégcsoporton belüli elszámolóárak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) számára is fontos vizsgálati területet jelentenek: a transzferárak nemcsak a 2009-es ellenőrzési irányelvek között szerepelnek előkelő helyen, az adóhatóságnál ugyanis nemrég egy külön csoportot is életre hívtak – a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságon belül, ám országos hatáskörrel – a kapcsolt vállalkozásokon belüli ügyletek vizsgálatára.

A cégek tapasztalata szerint a revizorok egyelőre elsősorban a transzferárakkal kapcsolatos dokumentációt veszik górcső alá – ilyet ugyanis mindenképpen kötelesek készíteni a vállalkozások –, amelyben a formai hiányosságok szúrnak szemet először. Ilyen többek között az, ha az érintett cégek adószáma, székhelye vagy netán a dátumok tévesen szerepelnek az űrlapokon.

A jövőben azonban az APEH mindjobban odafigyel magára a tartalomra is. Vagyis arra, hogy a vállalkozás milyen módszerek és számítások alapján igyekszik bebizonyítani, hogy – az ugyanazon cégcsoporthoz való tartozás ellenére – az ügyletek piaci áron köttettek és bonyolíttattak le. Magyarországon a jogszabályok alapesetben három módszert kínálnak a cégek számára: a költség és jövedelem, az összehasonlító árak, valamint a viszonteladási árak metódusát. Igaz, amennyiben olyan különleges ügyletről van szó, amelyben e három egyike sem alkalmazható, a pénzügyminisztériumi rendelet lehetővé teszi egy negyedik, egyedi módszer használatát is – mutatott rá lapunk kérdésére Veszprémi István, a Deloitte adó-tanácsadási üzletágának partnere.

Hozzátette: fontos az is, hogy a rendelet szerint – az összehasonlító módszer választása esetén – mely adatokat lehet figyelembe venni. A jogszabály ugyanis a korábbi, cégek közötti ajánlatokat nem tekinti relevánsnak, a nyilvános adatbázisokat és a már megkötött szerződéseket azonban igen. Arra is oda kell figyelni, hogy a nemzetközi cégcsoportokon belül használatos, egységes dokumentáció nem minden esetben elégíti ki a magyar revizorok kíváncsiságát. A PM-rendelet szerint ugyanis eredetileg minden szerződés után külön kimutatást kellene készíteni, igaz, bizonyos feltételek mellett van lehetőség az ügyletek összevonására és egységes bemutatására. Egy-egy a jogszabályoknak meg nem felelő dokumentáció akár kétmillió forintos mulasztási bírságot is maga után vonhat, ráadásul ez a büntetés mind a két cégnél külön-külön jelentkezik.

A dokumentáció mellett ugyanakkor a transzferárazással kapcsolatos vizsgálatok elsősorban arra irányulnak, hogy megállapítsák: a cégek a „normális” piaci árakon számolják-e el az egymás közötti ügyleteket. Ha pedig a hatóságok végül nemleges válaszra jutnak, az adókülönbözeten kívül az annak 50 százalékára rúgó adóbírsággal és a büntetéssel is számolni kell.

Érdemes lehet tehát a szokásos piaci ár meghatározását magától az adóhatóságtól kérni. Erre immár két éve Magyarországon is lehetőség van. Az úgynevezett advance pricing arrangement (APA) segítségével az adóhatósági „kockázatok” kiküszöbölhetők, és a cég abban is biztos lehet, hogy nem néz gyakran évekig húzódó transzferárazási jogviták elébe – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Heinz-Klaus Kroppen, a Deloitte Németország adópartnere. Hozzátette: az APA elsősorban a nagy értékű vagy az ismétlődő ügyletek esetén lehet nagy könnyebbség a vállalkozások számára. A szakember ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a válság közepette – a finanszírozási nehézségek hatására – gyakrabban fordul elő, hogy a csoporton belüli cégek pénz- vagy egyéb eszközöket bocsátanak egymás rendelkezésére. Ez tehát tovább növeli a transzferárak jelentőségét. A világkereskedelem mintegy 60 százaléka azonban már eddig is a cégcsoportokon belül realizálódott, és sokak szerint ez az arány a jövőben tovább nő – tette hozzá. KR

További kérdések és válaszok: vg.hu/transzferárak

- ha nem kötöttünk írásos szerződést kapcsolt vállalkozásunkkal, ám attól termékeket szerzünk be? Igen, a kötelezettség nem csak írásos szerződések esetén áll fenn

- ha külföldi kapcsolt vállalkozással bonyolítunk ügyleteket? Igen, a külföldi céggel bonyolított ügyletek során is a szokásos piaci árat kell érvényesíteni

- ha a másik fél magánszemély? A magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződésre nem vonatkozik nyilvántartási kötelezettség

- ha az ügylet értéke nem éri el az évi 50 millió forintot? Igen, de egyszerűsített dokumentáció készíthető

- ha az anyavállalattól kamatmentes kölcsönt kapunk? Igen, a szokásos piaci árat ingyenes ügyletek esetében is be kell mutatni

- ha nem kötöttünk írásos szerződést kapcsolt vállalkozásunkkal, ám attól termékeket szerzünk be? Igen, a kötelezettség nem csak írásos szerződések esetén áll fenn

- ha külföldi kapcsolt vállalkozással bonyolítunk ügyleteket? Igen, a külföldi céggel bonyolított ügyletek során is a szokásos piaci árat kell érvényesíteni

- ha a másik fél magánszemély? A magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződésre nem vonatkozik nyilvántartási kötelezettség

- ha az ügylet értéke nem éri el az évi 50 millió forintot? Igen, de egyszerűsített dokumentáció készíthető

- ha az anyavállalattól kamatmentes kölcsönt kapunk? Igen, a szokásos piaci árat ingyenes ügyletek esetében is be kell mutatni-->