Stroke: minden perc számít

Akkor van esély a stroke betegség (szélütés) gyógyítására, ha a tünetek után 3 órán belül (külföldi vélemények szerint 4,5 órán belül) elkezdik a kezelést – mondta Csiba László, a Magyar Stroke Társaság elnöke az április elsején indított országos megelőző kampányt bevezető előadásában. Ehhez a háziorvosok mellett elengedhetetlen a mentőszolgálattal való szoros együttműködés is, hiszen a gyorsaság életet menthet – jelentette ki. Az időfaktor fontosságára utal a kampány jelmondata: „Stroke – ne késlekedjen!”

A statisztikai adatok szerint tavaly 118 061 beteget kezeltek stroke miatt, közöttük olyanokat is, akik másodszor vagy harmadszor kényszerültek kórházi kezelésre, az új esetek száma 50 000 körüli, s a betegek közül 18 ezren vesztik életüket. A betegség nemcsak az idősebb korosztály körében arat, ugyanis a betegek ötöde 65 év alatti, s ez az arány folyamatosan nő.

Míg a szívinfarktus erős mellkasi fájdalommal jár, az agyi érkatasztrófa általában nem fáj. Így a betegek nem veszik azt komolyan, ezért gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba. Pedig ha a beteg időben megfelelő szakorvoshoz kerül, van esély az agyi katasztrófát kiváltó ok megszüntetésére és a maradéktalan gyó-gyulásra. A kései beavatkozás a beteg lebénulásával jár, így állandó ápolásra szorul, ez nemcsak a családnak, hanem a társadalomnak is komoly terhet jelent. Egyébként a stroke-os betegek kórházi kezelése csaknem háromszor annyiba kerül, mint egy szívinfarktusosé, majd az otthoni ápolásuk is tetemes kiadással jár. Az agyi érkatasztrófák tünetei hasonlóak, ám az okok különbözőek. A stroke-nak két fajtája van. Az egyik az agyi infarktus, amelynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (ez az agyi érkatasztrófák 80 százaléka). A másik az agyvérzés, amely az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (ez az agyi érkatasztrófák 20 százaléka). Az agyvérzés legfőbb oka a magas vérnyomás. Az agyinfarktus előzménye pedig az agyi ér elmeszesedése miatt kialakuló vérrög, vagy az, ha például a meglévő szívbetegség (szívritmuszavar, billentyűmeszesedés, korábbi szívinfarktus) vagy a főverőér meszesedése miatt vérrög kerül a véráramba, ez az agyi érbe jutva elzáródást okoz. Az agy erének elzáródását követően az érintett területen olyan visszafordíthatatlan elváltozások indulnak el, amelynek a következménye az agy elhalása, maradandó károsodása.

Ha a beteg vagy a környezete a tünetek bármelyikét észleli, azonnal értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni. A mentők a stroke-gyanús bejelentéseket kiemelten kezelik. Ugyanis, ha a beteg az agyinfarktus tüneteinek kialakulását követően azonnal kórházba kerül, és a koponyavizsgálat kizárja az agyvérzést, lehetőség nyílik az agyi eret elzáró érrög feloldását célzó kezelésre. Ez csak akkor kísérelhető meg, ha a tünetek és a kezelés elkezdése között 3-4,5 óránál több idő nem telik el.

A prevenciónak nemcsak az első stroke előtt van jelentősége, hanem a stroke ismételt bekövetkezése szempontjából is.

Ezért fontos megfogadni a szakemberek tanácsát: ne dohányozzunk, csökkentsük a testsúlyunkat és az alkoholfogyasztásunkat, tartsuk karban vérnyomásunkat, a vércukor- és koleszterinszintünket, sportoljunk, és igyekezzünk kerülni a stresszt. Így a jelenlegi stroke-esetek számát 10-15 százalékkal lehetne csökkenteni. VG

látászavar, látótérzavar, féloldali vakság

a szókimondás vagy megértés zavara

a száj „félrehúzódása”, kettős látás

a beszéd galuskás, mintha „részeg” lenne

nyelészavar

egyensúlyzavar, járásbizonytalanság

féloldali végtagzsibbadás

látászavar, látótérzavar, féloldali vakság

a szókimondás vagy megértés zavara

a száj „félrehúzódása”, kettős látás

a beszéd galuskás, mintha „részeg” lenne

nyelészavar

egyensúlyzavar, járásbizonytalanság

féloldali végtagzsibbadás-->