Vonzó fizetés, stabil munka kell

Audi Hungaria, Bosch, Microsoft, Magyar Nemzeti Bank – ennek a négy vállalatnak sikerül még a válság idején is megtartania a vonzó fizetés és a stabil állás ígéretét. Többek között ez derült ki a Hewitt Associates munkáltatói arculatot vizsgáló felmérésének az eredményéből. Húszezernél is több fiatal munkavállalót kérdeztek meg, jelentős hányaduk pályakezdő. Az adatfelvétel 2009 elején zajlott, így az elemzés arra mutat rá, vajon milyen a pénzpiaci válság idején a tipikus magyar dolgozó, aki még csak ismerkedik a munka világával, nyitott szemmel jár, keresi a számára legjobb munkahelyet. Egyértelműek az eredmények: a fiatalok azokat a cégeket kedvelik, amelyekről „az a hír járja”, hogy vonzó fizetést, illetve megbízható munkahelyet kínálnak. A Hewitt iparági vizsgálata szerint a legtöbb esetben nem azokról a cégekről gondolják a pályakezdők, hogy jó kereseti lehetőségeket kínálnak, mint amelyekről úgy vélik, hogy stabil munkahelyet jelentenek (lásd: iparági táblázat).

Szektorok. Ha az iparágak népszerűségét vizsgáljuk, a fiatalok körében a média/reklám a legvonzóbb szektor, utána a pénzügy (bank, biztosítás) területe következik, majd a kereskedelem. Hasonló mértékben csábítónak tűnik a fiatal munkavállalók körében a telekommunikáció, az autóipar, az üzleti tanácsadás és az IT-szektor.

Fizetési vágyak. S hogy a különböző ágazatokban milyen fizetésnek örülnének a fiatalok? A munkaerő-piaci tapasztalat általánosságban magabiztosságot ad, vagyis minél több időt töltött az álláspiacon a fiatal, magasan kvalifikált magyar munkavállaló, annál vastagabban fogott a ceruza, amikor az elvárt nettó fizetésről kérdeztük – fogalmazott lapunknak Malzenicky Erzsébet, a kutatás vezetője. Míg a legfeljebb féléves tapasztalattal rendelkezők nettó fizetési igénye átlagosan 145 ezer forint, a legalább féléves – legfeljebb kétéves – tapasztalatot szerzettek máris öntudatosabbak: havi nettó 166 ezer forintot tartanak méltányosnak, ez 15 százalékos emelkedést jelent mindössze hat hónap elteltével a munka világában. Az elmúlt hónapokban zajlott állásbörzék egyébként nagyjából igazolták ezeket az elvárásokat, ezeken ugyanis szintén 135–165 ezer forint közötti bérigényt fogalmaztak meg az álláspiac újoncai.

Értékes tapasztalat. A három-öt éve dolgozó fiatalok közel nettó 200 ezer forintos elvárásaikkal további 20 százalékos emelkedésre számítanak. Öt évvel a hátuk mögött átlagosan 238 ezerre emelkedik az elvárt nettó fizetés összege. Budapesten, illetve a főváros körzetében a tapasztalat jobban kifizetődik – legalábbis így gondolják a fiatalok. Míg Kelet-Magyarországon egy legalább ötéves tapasztalatot szerzett átlagos munkavállaló megközelítőleg másfélszer nagyobb fizetést szeretne, mint egy pályakezdő, Nyugat-Magyarországon ez az érték kicsivel több, Budapesten, illetve Pest megyében viszont akár 70-80 százalékkal is több lehet. A fővárosban nem csak a tapasztaltabbak ambiciózusabbak: átlagosan 30 százalékkal nagyobb fizetést várnak itt el a munkavállalók – kivételt csak az abszolút pályakezdők képeznek (akik legfeljebb féléves munkatapasztalattal rendelkeznek), az országos átlagnál kezdő fizetésként „csak” 14 százalékkal várnak el többet.

Szakmai gyakorlat. A féléves munkatapasztalat egyébként gyorsan „összejön” a fiataloknál. A felmérésből ugyanis kiderült, hogy a hazai pályakezdőktől nem áll távol, hogy már tanulmányaik befejezte előtt munkába álljanak. Ezt a felsőoktatási intézmény is megköveteli, szakmai gyakorlat megszerzésének feltételéhez kötve a diploma kiadását. A diplomás pályakezdők közel háromnegyede gazdasági, majdnem húsz százaléka műszaki szakterületen dolgozik, vagy ilyen jellegű munkát tudna vállalni, 12 százalékuk mindkét területre nyitott. Főleg a pénzügyi/számviteli/kontrolling, illetve a kereskedelmi végzettségű munkavállalók vállalták a diákmunkát, ám közülük is csak 10-10 százalék dolgozott. Az energetikai/villamossági végzettségűek egy, az egészségügyi/gyógyszeripari szakmák képviselőinek három százaléka helyezkedett el a felsőoktatásban töltött évek alatt.