A válságkezelés az égből is jöhet

A közelmúltban Budapesten járt Wilfried Grommen, a Microsoft vezető regionális technológiai szakértője, aki szerint a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az iparágnak most még nagyobb a felelőssége, hogy az informatikai befektetések értékét maximalizáló lehetőségeket nyújtson. Ez egyrészt úgy valósítható meg, hogy az IT-cégek közösen fejlesztenek a különböző szoftverek és hardverek együttműködését célzó megoldásokat.

Úgy látja, ennek kapcsán az egyik kulcskérdés a felhasználók, az adatok és mindenekelőtt az eltérő rendszerek összekapcsolása, ez egyben növeli a technológiai egységek rugalmasságát, csökkenti a költségeket, növeli a hatékonyságot. Tapasztalatai szerint az ügyfelek el is várják az IT-cégektől, így a Microsofttól is azt, hogy a termékek is „közös nyelven beszéljenek”.

Arra a kérdésre, hogyan módosította ennek érdekében a cég a korábbi üzletpolitikáját, így válaszolt: Steve Ballmer vezérigazgató tavaly februárban mutatta be a Microsoft interoperabilitási stratégiáját, benne négy alapelvet. E szerint a Microsoft elkötelezte magát arra, hogy nyílt öszszeköttetéseket tesz lehetővé a tömegtermékeihez, beleértve a Windows Vistát, a .NET Frameworköt, a Windows Server 2008-at, az SQL Server 2008-at, az Office 2007-et, az Exchange Server 2007-et, valamint az Office SharePoint Server 2007-et. Lehetővé teszi az adatok hordozhatóságát, támogatja az iparági szabványokat, és nyitottabb lesz a nyílt forráskódú közösségek iránt is – sorolja Grommen.

Hozzáteszi, a jövő a szoftverekről és a szolgáltatásokról szól, ennek érdekében az utóbbi években megduplázták az ilyen célú befektetéseket. Ezen még a jelenlegi szűkösebb időkben sem akarnak változtatni – húzza alá. Az üzleti felhasználók most főként a felhőalapú számítástechnikára tekintenek úgy, mint az egyik lehetséges költségkímélő alternatívára, amellyel kevesebb házon belüli szerverre és kezelőszemélyzetre van szükség. Míg néhány alkalmazás kiválóan alkalmas a felhős informatikához, fontos tudni, hogy mely munkafolyamat van szoros kapcsolatban valamelyik másik munkafolyamattal vagy alkalmazással, illetve azt is, hogy az informatikai részlegek miként tudják a lehető legjobban kezelni a biztonsági, teljesítési és szabályozási kérdéseket. A vállalatoknak meg kell határozniuk, mely munkafolyamatokat ideális helyben elvégezni, és mely eszközöket és vagyontárgyakat érdemes a felhőbe irányítani – hangsúlyozza a technológiai szakértő.

Kérdésünkre, hogy honnan ered a „felhőbe ültetett számítástechnika” elnevezés, az enciklopédiákban megszokottól életszerűbb választ ad: „Amikor a fejlesztők a szoftver + szolgáltatások rendszert tervezték, az egyes szolgáltatásokat kis felhőcskékkel jelölték, majd ezeket összekötötték. Így jön létre a Windows Azure, amelynek nevét a francia Riviéra egyedülállóan kék ege ihlette. Ebben az új felhőben bármit megkereshetünk, és bármilyen alkalmazást felhasználhatunk vagy magunknak letölthetünk, ha a munkánkhoz éppen szükséges. A rendszer lényege annak folyamatos bővíthetősége, vagyis hogy teljesítménye annak megfelelően és olyan mértékben növelhető lesz, amennyi új alkalmazást csatlakoztatunk” – fejtette ki Grommen.

Úgy látja, hogy a világhálón eddig egymástól elkülönülten létező szolgáltatások integrálódásának folyamatát a válság felgyorsítja. A hatékonyság növelésének kényszere a cégeket arra sarkallja majd, hogy vizsgálják át számítógépes rendszereik lehetőségeit, és próbálják meg a maximális teljesítményt kisajtolni belőlük. A laptopokat például lehet telefonként is használni, lehet rajtuk értekezleteket tartani a munkatársakkal, sőt az üzleti partnerekkel is, ezzel mindjárt tetemes utazási költségkeretet lehet megtakarítani. VG