Hegyekben állnak a készletek

A súlyos építőipari recesszió egyre durvább válságba sodorja az építőanyagokat előállító cégeket is. Az év első harmadában drámai mértékben folytatódott a piacvesztés, átlagosan a felére zuhant az értékesítés. De vannak olyan termékek is, amelyek iránt most szinte egyáltalán nincs piaci érdeklődés. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a jövőkép is siralmasan fest.

A tégla- és cserépiparban az értékesítés átlagosan 20–50 százalékkal esett vissza az előző év első négy hónapjához viszonyítva. A téglagyárak a legnagyobb vesztesek közé tartoznak: jelentős részük már hónapok óta nem termel, mert a csekély piaci igényeket a telephelyeiken tárolt készletekből is bőven fedezni tudják. Bár a kisebb gyártók átlagos piaci viszonyok közt is leállnak télen egy-két hónapra, az idei „téli” leállás akár öt-hét hónapos – vagy a piac függvényében akár hosszabb – is lehet. S ez a munkaszünet most nemcsak a kisebb cégeket, de a nagy gyártókat is érinti. Az egyik legjelentősebb iparági szereplő, a Tondach éppen most döntött úgy, hogy békéscsabai cserépgyáraiból az év végéig több mint ötven dolgozóját elküldi.

A betoniparban sem jobb a helyzet: az első négy hónap mérései alapján országosan csaknem 30, Budapesten 40 százalékkal esett a termelés a bázisidőszakhoz képest. Jellemző a jelenlegi tendenciára, hogy az ország jól elhatárolható régióiban egyáltalán nem vagy alig folyik új beruházás, a 2007-ig viszonylag dinamikus fejlődést mutató északnyugati térségben sincsenek számottevő építkezések.

A nagy hazai cementgyártó társaságok egyike, a Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt négy hónapban az előző év azonos időszakához képest átlagosan mintegy 15-20 százalékos viszszaesést tapasztalt a cement értékesítésében. Mivel bizonyos építőipari tevékenységeket, például a lakóépületek, irodaházak vagy logisztikai központok kivitelezését erőteljesebben érinti a válság, itt jelentősebb a csökkenés. Ugyanakkor úgy látják, az infrastrukturális beruházások esetében kisebb mértékben érvényesül a válság hatása. Mint Szarkándi János elnök-vezérigazgató – aki egyúttal a Magyar Cementipari Szövetség elnöke – lapunkkal közölte: a társaság érdekeltségébe tartozó váci és beremendi cementgyár termelési rendjét nem érintette a válság. „Nem volt, és nem is tervezünk elbocsátást a válsághoz kapcsolódóan” – tette hozzá. A cementgyártás alapanyagát, a klinkert gyártó kemence működési elve nem is tenné lehetővé a rövid (egy-két napos) leállásokat. A cég a hagyományos exportpiacain – Szlovákiában és Horvátországban – most is jelen van termékeivel, ám ezekben az országokban is a hazaihoz hasonló az építőipar helyzete, ezért élesedő versenyhelyzettel kénytelen szembenézni a hazai és exportpiacain egyaránt.

Borús jövőkép. A kilátásokat illetően sem optimisták az ágazat szereplői. A tervezőirodák a legjobb indikátorok – állítja Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke –: ha van munkájuk, akkor van építkezés is, ám ha üresek a tervasztalok, akkor nincs. Most ez utóbbi a jellemző. Látnak ugyan jó kezdeményezéseket a beruházások fellendítésére, a szabályozási környezet javítására, az ágazatot jellemző tartozási lánc felszámolására, ám ezeknek még nemigen érzékelhetők a gyakorlati jelei. Sőt, tovább romolhatnak a feltételek, ha hatályba lépnek a kormány tervezett intézkedései, például az áfaemelés, a szocpol eltörlése, a kedvezményes lakáshitelezés megszüntetése. A cégek mozgásterét növelné, ha ismét lendületbe jönne a panelprogram, és elindulnának a megújuló energiára alapozó beruházások, az energiatakarékosságot szem előtt tartó épületfelújítások.

Dudás Judit, a Magyar Téglás Szövetség ügyvezető titkára sem bízik rövid távon a helyzet kedvező alakulásában. Szerinte – bár a piaci változások nehezen jelezhetők előre – a tapasztalatok azt mutatják, a kedvezmények elvonása először keresletnövekedést generál. Ám ez a hatás csak átmeneti, később a forgalom nagyobb mértékű csökkenésére lehet számítani. Szilvási András, a Magyar Betonszövetség ügyvezetője sem jósol fellendülést az elkövetkező időszakra. Hiányoznak ugyanis az uniós pénzek, a pályázatok és a szerződések a várható munkákra. A betontermékek iránti megrendelések visszaesése az egész építőipar kilátásait megpecsételi: nagyon mély zuhanást jelez előre, mert a szerkezetek megépítésének és az alapozások elkészítésének elmaradása miatt a későbbiekben ugyanilyen mértékű visszaesés prognosztizálható a befejező ipar területén is.

A beruházások csökkenése miatt a hazai építőanyag-piac szűkülését várja a cementipari szövetség is. Ugyanakkor a kereslet újbóli növekedésére számít, amint helyreáll a bizalom a tőkepiacon. „Az építőipart támogató kormányzati program hatásait sajnos mi még nem tapasztaljuk, de nagyon bízunk benne, hogy hamarosan számunkra is érzékelhetővé válik, s ezáltal megnövekszik a cement iránti fizetőképes kereslet” – fogalmazott Szarkándi János.

Egyelőre még termelnek, és igyekeznek az exportlehetőségeket kihasználni, ám a tégla „nehéz” áru, legfeljebb 200 kilométerre lehet gazdaságosan szállítani. Ha ezen a körön belül eltűnik a piac, kihal a termelés – jósolja.

Eddig elsősorban Romániában volt érdeklődés a termékeik iránt, a válság elhatalmasodása nyomán azonban ott is egyre inkább viszszafogják a beruházásokat, így mérséklődik a kereslet.

Egyelőre még termelnek, és igyekeznek az exportlehetőségeket kihasználni, ám a tégla „nehéz” áru, legfeljebb 200 kilométerre lehet gazdaságosan szállítani. Ha ezen a körön belül eltűnik a piac, kihal a termelés – jósolja.

Eddig elsősorban Romániában volt érdeklődés a termékeik iránt, a válság elhatalmasodása nyomán azonban ott is egyre inkább viszszafogják a beruházásokat, így mérséklődik a kereslet.-->