Kettős mérce: a Mercosur és Ukrajna együtt padlóra küldheti az európai gazdákat – a NAK elnöke csak egyenlő feltételeket akar

Az agráriumot érintő gazdaságpolitikai döntések és az európai piacot feszítő viták kapcsán is megszólalt Papp Zsolt. A NAK elnöke arról is beszélt a Világgazdaságnak, hogy

• az ukrán mezőgazdasági termékek piacra engedése súlyos versenyhátrányt okoz a magyar gazdáknak,
• a Mercosur–EU-megállapodás kettős mércét teremt és piacvesztéssel fenyegeti az európai agráriumot,
• az európai gazdatüntetések azt jelzik, hogy a termelők a megélhetésüket és a jövőjüket féltik.

Januártól több könnyítés is életbe lépett a gazdák számára. Ezek közül melyek a legfontosabbak a magyar gazdák szempontjából?

Az az öt-hat pontba szedett gazdaságélénkítő, adócsökkentő, illetve terheket mérséklő csomag, amely január 1-jén életbe lépett, mindegyik elemében fontos üzenetet hordoz az agrárium számára. Talán a legnagyobb támogatottságot az a döntés élvezi, amely a mezőgazdasági vontatókhoz kapcsolható pótkocsik gépjárműadó-mentességére vonatkozik. Ez kiemelt jelentőségű, hiszen a megtermelt javak mozgatásához ezek az eszközök elengedhetetlenek:

Ugyanilyen fontos előrelépés, hogy az erdőterületek esetében is megakadályozták a helyi adók kivetését. Két-három évvel ezelőtt a termőföldeknél több mint 200 ezer aláírást sikerült összegyűjteni azért, hogy ne lehessen azokat helyi adóval terhelni, most pedig ez a szabályozás az erdőterületekre is kiterjedt.

Emellett kiemelendő a habzóborok, a marhahús tőkehúsának és belsőségeinek 5 százalékra csökkentett áfája is. Az áfa kérdése mindig kardinális pont volt az agráriumban, és bár lépésről lépésre, de egyértelműen haladunk az áfacsökkentés irányába.

Ez mennyi embert érint az ágazatban?

Gyakorlatilag a teljes agráriumot.

Térjünk át egy olyan témára, amely nemcsak Magyarországon, hanem Európában és azon túl is nagy figyelmet kap: a Mercosur–EU-megállapodásra. Milyen kockázatokat lát ebben a magyar agrárium számára?

Ez a megállapodás rendkívül nehéz helyzetet teremt a magyar és az európai agráriumnak, hiszen elvonhatja a piaci értékesítési lehetőségeket, és súlyos piaci zavarokat okozhat. Az Európai Unió gazdáinak ma rendkívül szigorú növényegészségügyi, környezet- és állatvédelmi előírásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy termékeik eljuthassanak a boltok polcaira. Ezzel szemben a megállapodás vámmentesen – bár kvótához kötve, de magas kvóták mentén – engedne be olyan mezőgazdasági termékeket, amelyeknél kettős mérce érvényesül. A harmadik országokban számos olyan előírás nem létezik, amelyet az európai gazdák napi szinten kötelesek betartani. Olyan növényvédő szereket használhatnak, amelyeket az Európai Unióban évek, sőt évtizedek óta tiltottak, és a GMO-s növénytermesztés is engedélyezett. Ez nemcsak a piacvesztés miatt kockázatos, hanem a fogyasztók szempontjából is.

A gazdák egyik fő félelme az is, hogy miért hoz az EU olyan döntést, amely látszólag a saját gazdáinak érdekei ellen hat.

Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az EU mintegy 450 milliós lakosságát a Mercosur-országokkal egy több mint 700 milliós kereskedelmi térségbe kapcsolná össze, ipari és technológiai exportért cserébe mezőgazdasági termékeket importálva. Én azonban úgy látom, hogy az agrárium, az élelmiszeripar, a vidék és a következő generációk egészségének feláldozása ipari előnyökért elhibázott döntés. Ráadásul nemcsak a Mercosur-megállapodás jelent problémát, hanem az ukrán piac megnyitásának terve és a következő közös agrárpolitika is, amely jelentős forráselvonásokat vetít előre. Nem véletlen, hogy mind a 27 tagállam gazdáinak érdekképviseletei utcára vonultak: a Mercosur-megállapodás, Ukrajna csatlakozása és a jövőbeni agrárpolitika együttesen olyan szorítást jelent, amely ellehetetlenítheti az európai mezőgazdaságot.

A NAK mindenképpen asztalhoz ülne az európai döntéshozókkal

A gazdatüntetések Strasbourgban, Brüsszelben és Európa-szerte is látványosak voltak. Eljut ez az üzenet Brüsszelhez? Lehet ezeknek valódi hatása?

Úgy gondolom, igen. A tüntetések azt bizonyítják, hogy párbeszédre törekszünk, és lehetőséget teremtenek arra, hogy az Európai Bizottság képviselőivel, akár biztosokkal is egy asztalhoz üljünk.

Máskülönben a bizottság nem nyitott a gazdatársadalom érveire. A tüntetések révén elmondhatjuk, mit kockáztatunk, hol tartunk ma, és milyen fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy környezettudatosan, hatékonyan, fenntartható módon tudjunk termelni, miközben a lakosság ellátását és az exportképességet is biztosítjuk.

Van olyan feltételrendszer, amely mellett a Mercosur-megállapodás elfogadható lenne a magyar gazdák számára?

Biztonsági garanciákat és valódi védőmechanizmusokat szeretnénk látni. Örülünk annak, hogy az Európai Parlament bírósághoz fordult, mert ez is jelzi a megállapodással kapcsolatos bizonytalanságot és ellenállást.

Fontos lenne, hogy a bírósági döntésig a megállapodás ne léphessen hatályba, és ez idő alatt olyan garanciák szülessenek, amelyek valódi ellenőrzést biztosítanak. Elfogadhatatlan, hogy a behozni kívánt mennyiségeknek csak legfeljebb 1-2 százalékát ellenőriznék, miközben az európai gazdákra rendkívül szigorú adminisztratív és ellenőrzési kötelezettségek hárulnak.

Vagyis a gazdák lényegében egyenlő feltételeket szeretnének.

Pontosan. Az uniós agrárpolitika egyszerre ösztönzi a fenntarthatóságot és a versenyképességet, ezeknek azonban komoly költségei vannak. Így teljesen érthető a tiltakozás.

Milyen további kihívásokkal néz szembe idén az agrárágazat?

A tavalyi évből is magunkkal hoztuk a klímaváltozás okozta aszályt, a fagy súlyosan megtizedelte a gyümölcsültetvényeket, és olyan állatjárványok jelentek meg, amelyekre évtizedek óta nem volt példa. Emellett nagy kérdés, hogy 2027 után milyen támogatási rendszer vár ránk, mekkora forrás áll majd rendelkezésre az agrárium megújulására. Ha a keret akár a 2021-es szint negyedére csökkenne, az rendkívül súlyos következményekkel járna. Az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala pedig tovább nehezíti a helyzetet, különösen a feldolgozók számára.

Hogyan segítik ebben a helyzetben a magyar gazdákat, és milyen szerepe van ebben a kormánynak?

Az elmúlt időszak a megújulásról, a hatékonyságról és a több lábon állásról szólt. Közel 70 pályázati felhívás jelent meg több ezer milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséggel, a legkisebb gazdaságoktól a legnagyobbakig. Az uniós forrásokhoz Magyarország kormánya 80 százalékos társfinanszírozást biztosított, ami komoly segítség az ágazat számára. A kamara feladata pedig az, hogy ezt a rengeteg információt és tudást eljuttassa a gazdákhoz, csökkentse az adminisztratív terheiket, és segítse az alkalmazkodást.

Hangsúlyoznám: ez nem politikai habverés, hanem a magyar és az európai emberek megélhetéséről, az élelmiszer-biztonságról és a jövőnkről szól. Az egészséggel kockáztatni pusztán piaci haszonszerzésért rendkívül rövidlátó megoldás lenne.