Járműipari klímaváltozás

Sikerül-e kilábalni az autóipart nyomasztó válságból, mennyi pénz kell a kutatásra és fejlesztésre, hogyan lehet megakadályozni a csődöket és a munkahelyvesztéseket? Újabb problémák várnak az ágazati szakemberekre, amelyeket a versenyképesség érdekében mielőbb orvosolni kellene – derült ki a Világgazdaság Klímaváltozás az autóiparban címmel rendezett tegnapi konferenciáján.

Maradhat-e húzóágazat a válság után is az autóipar? Ezt a kérdést tette fel Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. Ami az ágazat jelenlegi helyzetét illeti, a piac mesterségesen felduzzasztott, túlméretezett az értékesítési hálózat, így zsugorodás következhet be a közeljövőben, ez pedig csődökhöz, munkahelyek elvesztéséhez vezethet. A helyzet azonban nem reménytelen, számos új lehetőség van, amelyet meg kell ragadnunk – hangsúlyozta Mester. Ilyen például a gyártáskihelyezés, amellyel kapcsolatban a szakállamtitkár elmondta: új tendenciák jelentkeznek ezen a téren is, ám ezek nem minden esetben kedvezők. Viszont pozitívum, hogy kialakulhat egy regionális autógyártó centrum, ami új lehetőséget teremt a magyar beszállítók számára. Szintén kedvező a válságnak köszönhető pozitív kiválasztódás, a magasabb termelési kultúra elterjedése – hangsúlyozta Mester.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese a K+f pályázati lehetőségek a klímaváltozáshoz kapcsolódó autóipari fejlesztésekkel című előadásában többek között az autóipar kihívásairól is beszélt. Vass Ilona szerint az égető feladatok közé tartozik az ágazat nagyfokú mobilitása, az energia és környezetvédelem kérdései, illetve az ezeknek való megfelelés, de a biztonságot sem szabad figyelmen kívül hagyni, csakúgy, mint a versenyképességet, illetve a megfizethetőséget.

Ami a klímaváltozással kapcsolatos k+f igényeket illeti, a szakember a robbanómotorok hatékonyságának javítását, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tartja kiemelt feladatnak, ám emellett fontos az alternatív energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása is. A szakértő kiemelte a Nemzeti technológia programot, amelynek célja a tudományos és technológiai áttörést ígérő k+f tevékenységek támogatása a gazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére.

A kitörési pontok hatásait említette Lukács Pál is, a Magyar Gépjármű Szövetség szakértője. Szerinte az európai autóipar versenyképes maradhat, ha a belső piac társadalmi és gazdasági közege garantálja a technológiai befektetések növekedését. Ám mindehhez elengedhetetlen a jövőorientált, a versenyképességet garantáló innovációs stratégia felállítása. Véleménye szerint összehangolatlanul, átgondolatlanul, túlbonyolítottan meghozott jogszabályok nehezítik a helyzetet. De kedvezőtlen hatást gyakorol a teljes és támogató jellegű egységes belső piac hiánya is, az, hogy nem állnak rendelkezésre a gépjárművekre vonatkozó világszabványok, a harmadik országok EU-termékekkel szembeni kereskedelmi akadályai, valamint a szellemi tulajdon védelmének gyengeségei. VG

2007–2013: 35,5 milliárd forint évente

Innovációs Alap (NKTH–MFGM): 30-40 milliárd forint évente

FP7 (EU): 20-30 milliárd forint évente

2007–2013: 35,5 milliárd forint évente

Innovációs Alap (NKTH–MFGM): 30-40 milliárd forint évente

FP7 (EU): 20-30 milliárd forint évente-->