BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Klímahatások az energiapiacon

Egyre fokozódó nyomásra számíthat az EU-tagországok energetikai társaságainak többsége a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szándéka miatt. Az unió a 2008–12-es időszakban összesen 6,5 százalékkal szűkíti a mintegy ötezer érintett vállalat között kiosztott ingyenes kibocsátási egységek számát. A tervezett klímavédelmi szigorítások közül akár első fecskének is tekinthető, hogy a közösség 2012-től a légi közlekedést is be kívánja vonni a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá. Ez azt jelentené, hogy az unió légterét használó összes légitársaságnak kvótákkal kellene fizetnie az egységnyi CO2-szenynyezés után.

A jelenlegi állás szerint már az ENSZ ez év végi koppenhágai éghajlat-változási konferenciáján megköthetik azt az Európai Bizottság által javasolt egyezményt, amelynek alapján 2015-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) öszszes tagállamára kiterjedő, egységes szén-dioxid-piacot hoznának létre. A bizottság korábban azt is közölte, hogy ha ez a terv megvalósul, az EU a 2020-ra előirányzott 20 százalékos CO2-emisszió-csökkentési direktívát 30 százalékosra emeli.

A piac globalizálódásának esélyeit növeli, hogy Ausztrália 2011 közepétől tervez elindítani egy saját, az unióshoz hasonló kibo-csátáskereskedelmi rendszert, míg az Egyesült Államok öt éven belül kíván egy föderális alapú kvótarendszert bevezetni. Egyébiránt reális esély van arra, hogy az USA-beli szisztéma még az európainál is szigorúbb lehet, egyes törvényhozásbeli javaslatok szerint ugyanis itt a szénhidrogéncégek által értékesített kőolaj egészét kvótákhoz kellene kötni, míg az európai gyakorlatban csak a kőolaj-finomítóknak kell fedezni a CO2-kibocsátást.

Mivel a kvótapiacon a kínálatot teljes egészében a politikai döntések határozzák meg, a kereskedők már most erőteljes élénkülést tapasztalnak. A világ legnagyobb szén-dioxid-tőzsdéje, a londoni European Climate Exchange (ECX) előrejelzése szerint az idén 6 milliárd tonnás rekordot érhet el a börze szén-dioxid-kereskedelmi volumene. Ehhez képest az ECX tavalyi CO2-forgalma „mindössze” 2,8 milliárd tonnányi volt – számolt be a Reuters.

Az egytonnányi szén-dioxid kibocsátási jogát jelképező kvóták árfolyama nagyot zuhant ugyan a krízis következtében, ám a fokozódó szigor miatt a CO2-piac még a válságból való kilábalás előtt magához térhet.

A legjelentősebbnek számító EUA-kvóta árfolyama az év elején 8 eurós mélypontra süllyedt a tavaly nyári 30 eurós szintet közelítő rekord után, míg május derekára 14 körül stabilizálódott. Bár a spekuláció itt sem elhanyagolható tényező, a jelentős árzuhanás mögött az ipari termelés visszafogása állt. Főként a rendszer hatálya alá tartozó vas- és acélipari cégek, valamint a cement- és a papíripar szereplői igyekeztek szabadulni fölöslegessé vált kvótáiktól. A teljes EUA-állomány több mint 60 százalékát felhasználó villamosenergia-termelők körében ugyanakkor élénk maradt a kereslet. A nagy széntüzelő berendezéseket használó domináns áramszolgáltatók – például az RWE, a British Energy vagy az Electricité de France – változatlanul kvótahiánnyal küzdenek.

Egy lehetséges árfolyamboom a többi szereplőhöz képest aránytalanul nagy terhelést okozna az áram-, valamint a távhőtermelők számára, ennek pozitív hatása lehet, hogy a cégek kénytelenek lesznek a megújuló forrásokba invesztálni.

Ugyanakkor több negatív hozadékot is tartogathat a klímavédelmi szigor. A szakértők szerint az energiaárak meglódulása mellett ez a földgáztól való további függést is kikényszerítheti, mivel a gáztüzelésű erőművek környezetkímélőbbek.

A Nemzetközi Energiaügynökség állítása alapján az EU kibo-csátáskereskedelmi rendszere Nagy-Britanniában már most eltolta a árampiacot a korábban elenyésző mértékben használt földgáz irányába, mivel a 2008-as kvótaárfolyam-rekordok jelentős versenyelőnyt adtak a brit gázerőműveknek.

Kevesebb kvóta az erőműveinknek

Magyarországon az uniós emissziókereskedelmi rendszer 2008–12-es időszakára vonatkozóan az érintett hazai ipari létesítmények között évi 23,9 millió tonna ingyenes emissziós egységet (EUA) osztottak szét. Ebből az áramtermelők együtt évi 11,99 millió tonnához jutnak, ám esetükben az ingyenes szén-dioxid-kvóta csak átmeneti időre szól, mert az EU-val nem sikerült tisztázni a szükséges mennyiséget.

Az előző időszakban évi 16,93 millió tonnányi egységet kaptak. A szűkülés jelentős pluszköltséget okozhat.

Az előző időszakban évi 16,93 millió tonnányi egységet kaptak. A szűkülés jelentős pluszköltséget okozhat.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.