Kompenzáció az árfolyamveszteségért

A kedvezményezettek árfolyamveszteségét kompenzálni kívánja a kormány. Az ezzel kapcsolatos döntés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kezdeményezésére, a múlt héten született meg. Az új válságkezelő intézkedés célja az, hogy a projektgazdáknak fel nem róható költségnövelő tényező miatt ne kerüljenek veszélybe a nagy költségvetésű fejlesztések.

Magyarország elöl jár a nem euróövezeti térségben a kérdés kezelésében, más olyan uniós tagállamról még nincs tudomásunk, amely így próbálná enyhíteni az árfolyamváltozás hatásait – közölte a kormánydöntés kapcsán az ügynökség. Az intézkedést azonnal lehet alkalmazni. Az árfolyamveszteségek csökkentését célzó kompenzáció eljárásrendje a számottevő importbeszerzéssel érintett projektek esetében azt hivatott biztosítani, hogy az árfolyamhatással kedvezőtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidővel megvalósuljanak. Ezzel a támogatói döntéssel lehet hozzájárulni többek között a magyar sikertörténetnek számító, az EU által is jóváhagyott vidéki (debreceni, miskolci, szegedi) közlekedésfejlesztési nagyprojektek tervek szerinti megvalósulásához.

A pluszköltségek kompenzációja az akciótervekben szereplő árfolyam-kockázati tartalék terhére történne. Az intézkedési terv szerint a már megjelent pályázati kiírások, nagyprojektek és kiemelt projektek forintban meghatározott kereteit negyedéves árfolyam figyelembevételével lehet megemelni. A jövőben megjelenő pályázati kiírások esetében az összegek meghatározásakor az éves tervezési árfolyam helyett az aktuális negyedéves árfolyamot lehet majd alkalmazni.

Az árfolyam-kompenzáció miatt módosítani szükséges a szerződéseket. Ezt az érintett irányító hatóság vezetője saját hatáskörben megteheti. Vagyis nem kell újra kormánydöntést kérni, így ezzel is lerövidíthető a kompenzációhoz való hozzájutás ideje.

A kompenzációs tartalék forrása maga az EU által biztosított és folyósított támogatási összeg, a költségvetést ez az igény nem érinti. Magyarország forintban kifejezett árfolyamnyereséget nem tart nyilván. Azok az állítások, miszerint hazánk a már folyósított EU-támogatásokat nem rendeltetésszerűen – esetleg a költségvetési hiány csökkentésére – használja, nem felelnek meg a valóságnak – szögezte le az NFÜ. Az EU által átutalt előleget a Magyar Államkincstárnál nyitott elkülönített számlákon írták jóvá.

A kompenzáció csak társfinanszírozásban valósulhat meg. Tehát az eljárás keretében a támogató elismeri a projektköltségvetés árfolyamhatás miatti emelkedését, és azt társfinanszírozza a támogatott önrész nyújtása mellett (kockázatmegosztás). A nagyprojekteknél, kiemelt projekteknél és azoknál a kétfordulós eljárással kiválasztott projekteknél, ahol a támogatási összeg eléri a 200 millió forintot, egyedi döntést követően dől el az árfolyamkockázat kezelése.

Végül is az a projekt kaphat kompenzációt, ahol jelentős az import (eszköz-, gép-, berendezés-, jármű- és technológiabeszerzés) aránya, ahol a költségvetést az aktuálisnál lényegesen erősebb (15-20 százalékot elérő vagy meghaladó) forintárfolyammal tervezték, és a büdzsé módosítására (átcsoportosítás, tartalékok felhasználása) vagy a projekt szűkebb műszaki tartalommal való megvalósítására nincs lehetőség, vagy csak korlátozott mértékű. VG

- Közösségi közlekedési beruházások

- Környezet- és energiaprojektek

- Egyéb gépbeszerzési projektek

- Közösségi közlekedési beruházások

- Környezet- és energiaprojektek

- Egyéb gépbeszerzési projektek Alapelvek - Azokra a projektekre kell összpontosítani, ahol a támogatási döntés már megszületett

- Társfinanszírozás és kockázatmegosztás elve

- Csak igazolt és realizált többletkiadások finanszírozása valósulhat meg

- A projektgazdának mindent meg kell tennie a többletkiadások elkerülése érdekében (átcsoportosítás, megtakarítás, alternatív beszerzési források stb.) A kompenzálás menete - A projektgazda kiegészített költségvetést nyújt be, amelyben külön jelöli az importból tervezett vagy már megvalósult beszerzést, szöveges indoklással

- A kiegészítő költségvetést és indoklását a támogató átvizsgálja, szükség esetén további információkat kér be vagy személyes konzultációt kezdeményez

- A költségvetés jóváhagyását követően a támogató meghatározza az árfolyam-kompenzáció tervezett összegét, amelyet önálló soron, árfolyam-kompenzációs tartalék címen szerepeltet; így módosítják a támogatási szerződést

- A kompenzációs tartalék felhasználására a fizikai és pénzügyi (rész)teljesítéseket követően, utólag kerülhet sor

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség-->