Nem kell drága műtrágya a gazdáknak

Mintegy 30 százalékkal fogták vissza tavaly ősz óta műtrágyavásárlásaikat a mezőgazdasági vállalkozások – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A keresletcsökkenés elsődleges oka az volt, hogy a műtrágyák drasztikusan, 40–100 százalékkal drágultak a korábbi időszakhoz képest. A változást – elsősorban a nitrogén-hatóanyagú készítményeknél – a földgázárak emelkedése váltotta ki, mivel a gyártók a termékárakban érvényesítették többletköltségeiket. A gazdálkodók viszont a növekvő műtrágyaárak megtérülésére nem láttak esélyt, ezért a kisebb felhasználás mellett döntöttek.

A beszerzések csökkentéséhez hozzájárult, hogy a terményárak – főként a meghatározónak számító gabonaféléknél – a 2007-es árrobbanás után tavaly jelentősen estek. Az árak visszarendeződése értékesítési gondokkal párosult, ezért a termelők nagy része a bizonytalanná vált piaci helyzetben nem tartotta érdemesnek, hogy a dráguló műtrágyákkal ez évre újabb rekordtermést alapozzon meg. A kemikáliafelhasználás visszafogása szakmailag nem helyeselhető, de gazdasági szempontból egyértelműen racionális lépésnek tekinthető – állapította meg Tóth István.

Az érdekképviselet felmérései szerint a gazdálkodók helyzetértékelése nem változott meg az idei év első felében sem. A nagy agrárüzemek többsége a tervezett beszerzések egy részét valósította csak meg, egyes termelők pedig egyáltalán nem vásároltak műtrágyát. A visszafogott igényeknek tulajdonítható, hogy a csökkenő ipari termelés ellenére sem lépett fel tavaszi műtrágyahiány. Mostanra ugyanakkor – vélte a titkár – normalizálódott a helyzet, mert a gázárak visszarendeződésével a nitrogénműtrágyák olcsóbbá váltak, és a gyártók-forgalmazók is jobb kapcsolatok kiépítésére törekszenek a gazdálkodókkal.

A kedvező változások sem teszik egyértelművé azonban, hogy őszre újra élénkül a kemikáliák iránti belföldi kereslet. Ma a legnagyobb gondot a tavaszi aszály okozza, amely megtizedelte a gabonatermést, ezért a termelők a vártnál kisebb árbevételre számíthatnak. (A gyengébb hozamokhoz az is hozzájárul, hogy a rosszul műtrágyázott növények a szárazságot kevésbé bírják.) További piaci feszültséghez vezethet, hogy a legnagyobb felvásárlónak számító malomipar is likviditási válsággal küzd. Ez termelői szempontból elhúzódó gabonaértékesítéseket jelenthet, így elképzelhető, hogy az agrárüzemeknek nem lesz elegendő pénze a későbbi műtrágyabeszerzésekhez (sem).

Ésszerű gazdálkodási döntés volt a műtrágyakiadások csökkentése – erősítette meg Raskó György, a 2900 hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Győzelem (LGY) Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte egyébként is azok jártak jól, akik nem műtrágyáztak, mert a mostani aszályos időjárásban a kemikáliák alig fejthetik ki hatásukat a talajban, így a beszerzésükre fordított összeg kidobott pénz. Emellett – tette hozzá – az akkor még relatíve erős forint is közrejátszott abban, hogy a műtrágyakereslet tavaly ősszel visszaesett. Nem látszott ugyanis, hogy az agrárvállalkozások megszabadulhatnak múlt évi gabonatermésüktől. Az exportélénkítő forintgyengülés csak októbertől (műtrágyázási szempontból túl későn) kezdődött meg, amikor a talaj-előkészítés és a vetés jórészt már befejeződött – mondta az ügyvezető igazgató.

Az LGY is drasztikusan csökkentette műtrágyavásárlásait, inkább kemikáliahelyettesítő termékek alkalmazására törekedett – közölte Raskó György. Így például lombtrágyát és más folyadékalapú termékeket juttatott ki a területeire. Ezek felhasználása – húzta alá az ügyvezető – rugalmasabb, így a vezetői döntések meghozatalakor igazodni lehet a piaci változásokhoz. A műtrágyát kiváltó anyagok várhatóan jóval elterjedtebbek lesznek a jövőben, így egyes műtrágyagyártóknak is felül kell vizsgálniuk extraprofitra törekvő üzletpolitikájukat – fogalmazott Raskó György.

A termelők az 1980-as években egy hektárra átlagosan 270 kilogramm kemikáliát juttattak ki, míg két éve már csak 87 kilogrammot.

A tavalyi drágulás e mennyiséget tovább csökkentette. A kereslet fokozatos visszaesését az agrárolló nyílása, illetve az inputanyagok jelentős árnövekedése okozta – állapították meg ágazati szakértők.

A termelők az 1980-as években egy hektárra átlagosan 270 kilogramm kemikáliát juttattak ki, míg két éve már csak 87 kilogrammot.

A tavalyi drágulás e mennyiséget tovább csökkentette. A kereslet fokozatos visszaesését az agrárolló nyílása, illetve az inputanyagok jelentős árnövekedése okozta – állapították meg ágazati szakértők.-->