Azért van néhány terület, ahol kritizálják a javaslatot. - Az iparűzési adót például változatlan formában megmarad a rendszerben, sőt azáltal, hogy kikerül a társaságiadóalap-korrekciós tételek közül, a nagy adófizető cégeknek további érvágást jelent - hangsúlyozza Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég adópartnere a Népszabadságnak.
A nettó bért módosítja a szuperbruttósítás bevezetése is. Erről az egyik szakértőnek az a véleménye, hogy leginkább az itt munkát vállaló külföldieknek kedvez: ők ugyanis bizonyos esetekben járulékot nem fizetnek, így nem növeli adóalapjukat a szuperbruttósítás, viszont az szja-tábla változásai (alacsonyabb adókulcs, szélesebb sáv) miatt több marad a zsebükben. A jövedelemadó-rendszer egészéről az általános vélemény az, hogy elsősorban az átlag környékén keresők járnak vele jól. Alatta, felette viszont legfeljebb annak lehet örülni, hogy nem változik a jövedelempozíció. A magas keresetűeknek ráadásul különadót is fizetniük kell - szinte mindegyik adószakértő megjegyezte, hogy "figyelni kellene" erre az adózói körre, mert befolyásos, magas státusú emberekről van szó, akik fontos üzleti döntéseik során saját tapasztalataikból is merítenek.
A vállalkozásoknak az iparűzési adón túl több adóalap-korrekciós tételtől is búcsút kell venniük - ha a parlament változatlan formában fogadja el a javaslatot. Jó hír viszont, hogy lazítanák a létszámkritériumokat a fejlesztési adókedvezményeknél. A válság miatt ezek teljesítése lényegében lehetetlenné vált, mint ahogy a határidőkben is engedékenységet mutat a kormány. A hitelintézetek pedig elhatárolhatják a veszteségeiket, amire eddig nem volt módjuk, szemben más típusú vállalkozással.
