Türelmetlenek a vállalatok

Mióta berobbant hazánkba a válság, nagymértékben felértékelődött a likviditás, a gyorsan mozgatható pénz szerepe, ennek megfelelően pedig a hazai cégek számára is jóval sürgetőbbé vált, hogy minél előbb megkapják járandóságukat az ügyfeleiktől. Ennek érdekében egyre több vállalkozás a legkézenfekvőbbnek tűnő megoldáshoz folyamodik: egyszerűen lerövidíti a partnerei számára az átutalásos tartozások kiegyenlítésére megszabott határidőt.

Ezt támasztja alá a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) által a fizetési tapasztalatokat összegző programjuk adatai alapján összeállított friss felmérés is, amely szerint átlagosan 28 napra rövidült Magyarországon a megszabott fizetési határidő, míg egy évvel korábban átlagosan még több mint 33 napos „haladékot” kaptak számláik kiegyenlítésére az ügyfelek.

A legjelentősebb határidő-csökkenés a D&B felmérése szerint az építőiparhoz kötődik: itt még tavaly októberben is 43 nap feletti fizetési határidők voltak a jellemzők, ez az átlag azonban ez év márciusában már csak 29 nap volt, jelezve a szállítók egyre nagyobb bizalmatlanságát az iparággal szemben. Az élelmiszeriparban a válság tavaly őszi kirobbanása egy addig emelkedő tendenciát fordított visszájára: a 2008 szeptemberéig folyamatosan növekvő átlagos fizetési határidő hirtelen csökkenésnek indult. Jellemzően a kisebb ügyfeleknek előírtakat rövidítik le a cégek, a nagyobb, megbízhatóbbnak tartott partnereik feltételein csak ritkábban és enyhébb mértékben szigorítanak.

A fizetési határidők lerövidítése azonban korántsem jelenti azt, hogy valóban gyorsabban jutnak pénzükhöz a beszállítók. „Bár értékelendő ez a kezdeményezés, és sok esetben segíthet is, a tapasztalataink szerint azonban ez rövid távon lényegében nem változtatja meg a számla kiegyenlítésének tényleges időtartamát” – mondta a Világgazdaságnak Keleti József, a Dun & Bradstreet Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt azzal magyarázza, hogy hiába a szigorúbb előírás, sok esetben a partner anyagi helyzete miatt nem tudja azt betartani, így késik vagy növeli a késését, így lényegében ugyanakkor képes fizetni, mintha nem változott volna a határidő.

A felmérés számai is azt támasztják alá, hogy a csökkenő fizetési határidők mellett elkezdtek „nyúlni” a késedelmek, legalábbis ami a legfontosabb iparágakat érinti. Míg az építőiparban például 7 százalékkal nőtt az átlagos késedelem, addig a kiskereskedelem területén már 50 százalékos növekedés mutatkozott októberhez képest. Így míg fél éve átlagosan tíz nap késésre lehetett számítani az iparágban, ma már 15 napos csúszás vált „megszokottá”. Keleti József elmondása szerint főképpen az eseti megrendeléseknél fordul elő késedelmes fizetés, de arra számítanak, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt a második fél évben a stabil, hosszú távú beszállítói kapcsolatok esetében is egyre több lesz a csúszás.

A notórius késők szaporodása miatt mind több cég fordul hivatásos követeléskezelőhöz, ha már úgy érzi, hogy önerőből nem képes behajtani azt, ami neki jár. „A tavalyi utolsó negyedévhez képest az idei első negyedben mintegy 40 százalékkal nőtt az általunk átvett követelések értéke” – számolt be lapunknak a tapasztalataikról Felfalusi Péter, a követeléskezeléssel foglalkozó Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint számos cég csak most eszmélt, hogy akár el is bukhatja a pénzét; ezt mutatja, hogy sokan fordulnak hozzájuk egy évet is meghaladó nem teljesített követeléssel. Azonban míg a 90 naposnál „frissebb” követeléseknél kifejezetten jó arányban tudják behajtani a tartozást, addig 90 és 180 nap között napról napra erőteljesen csökken az eredményesség esélye – mondta a szakember.

Ha már a követeléskezelés sem használ, végső megoldásként mind gyakrabban fordulnak a felszámolási eljárás kérelmezéséhez a cégek, hogy legalább a pénzük egy részét viszontlássák. „Mindenképpen érzékeljük, hogy türelmetlenebbé váltak a vállalatok, és hamarabb indítják meg a felszámolást: míg tavaly naponta átlag negyven felszámolást tettek közzé, ez a szám az idén 66-ra nőtt” – mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, a céginformáció-szolgáltatással foglalkozó Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója. Különösen aggasztónak tartja, hogy növekvő számban indulnak felszámolások egyre nagyobb cégekkel szemben: a január elseje óta kezdődött eljárások több mint tíz százaléka évi százmillió forintos árbevétel feletti társaságokkal szemben indult, de hatvannál is több egymilliárd forint feletti árbevételű vállalat is felkerült a listájukra. Elmondása szerint ez arra utal, hogy már a nagyobb cégek is egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülnek a válság következtében.

Ezt a Coface áprilisban nyilvánosságra hozott kutatása is alátámasztja: e szerint közel 25 százalékkal, csaknem hétezerre nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos cégeljárások száma 2009 első negyedében. A legtöbb eljárásban továbbra is építőipari, kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett: az összes eljárás 24 százalékát kereskedelmi, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították. A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több mint 40 százalékát Budapesten és Pest megyében folytatták le.

A Két Kör Kft. alapító tulajdonosa

Egy év alatt megkétszereződött a fizetési határidő az épületgépészeti berendezések kereskedelmében, mind a beszerzés, mind az értékesítés terén. Tavaly ilyenkor harminc nap volt a jellemző, ám 45 napra mindenki fizetett, ma 60–90-ről beszélhetünk. Mi is kénytelenek vagyunk kérni a határidő-hoszszabbítást, olyan sok a lejárt kinnlevőségünk. A kivitelező, illetve viszonteladó vevőink is bajban vannak, amióta felborult a hitelpiac és megszűntek a forrásaik. A hosszabb fizetési határidővel egymásnak hitelezünk.

Folláth Györgyné

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára

A hazai kereskedelmi üzletláncok eddig sem tartották be az agrárrendtartási törvényben előírt harmincnapos fizetési határidőt. Az üzletláncok általában háttér-megállapodásokkal kényszerítik ki beszállítóiknál a hoszszabb határidőket, amelyek jelenleg jellemzően 45–80 nap között változnak. Szervezetünk a jövőben a már létrehozás alatt álló etikai bizottságnál bejelentést kíván tenni, ha az üzletláncok a törvényes fizetési határidőt a későbbiekben sem tartják be.

Kovács István

A Magyar Szállodaszövetség főtitkára

A romló fizetési hajlandóság a szállodaiparban is érezhető. A nagy, jól szervezett hotelek ezt ütemezett előlegfizetési szerződésekkel próbálják a legtöbbször kivédeni. Ma már szinte nem is lehet olyan házat találni, ahol az új partnereknél lehetőség van a rendezvény lebonyolítása utáni fizetésre. Utólag ugyanis, főleg a külföldi partnereknél, szinte lehetetlen behajtani az összeget. Egyéni vendégek esetében is egyre gyakoribb az előre fizetés: a szállodák mind gyakrabban kérnek például hitelkártya-garanciát.

A Két Kör Kft. alapító tulajdonosa

Egy év alatt megkétszereződött a fizetési határidő az épületgépészeti berendezések kereskedelmében, mind a beszerzés, mind az értékesítés terén. Tavaly ilyenkor harminc nap volt a jellemző, ám 45 napra mindenki fizetett, ma 60–90-ről beszélhetünk. Mi is kénytelenek vagyunk kérni a határidő-hoszszabbítást, olyan sok a lejárt kinnlevőségünk. A kivitelező, illetve viszonteladó vevőink is bajban vannak, amióta felborult a hitelpiac és megszűntek a forrásaik. A hosszabb fizetési határidővel egymásnak hitelezünk.

Folláth Györgyné

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára

A hazai kereskedelmi üzletláncok eddig sem tartották be az agrárrendtartási törvényben előírt harmincnapos fizetési határidőt. Az üzletláncok általában háttér-megállapodásokkal kényszerítik ki beszállítóiknál a hoszszabb határidőket, amelyek jelenleg jellemzően 45–80 nap között változnak. Szervezetünk a jövőben a már létrehozás alatt álló etikai bizottságnál bejelentést kíván tenni, ha az üzletláncok a törvényes fizetési határidőt a későbbiekben sem tartják be.

Kovács István

A Magyar Szállodaszövetség főtitkára

A romló fizetési hajlandóság a szállodaiparban is érezhető. A nagy, jól szervezett hotelek ezt ütemezett előlegfizetési szerződésekkel próbálják a legtöbbször kivédeni. Ma már szinte nem is lehet olyan házat találni, ahol az új partnereknél lehetőség van a rendezvény lebonyolítása utáni fizetésre. Utólag ugyanis, főleg a külföldi partnereknél, szinte lehetetlen behajtani az összeget. Egyéni vendégek esetében is egyre gyakoribb az előre fizetés: a szállodák mind gyakrabban kérnek például hitelkártya-garanciát.

-->