Végzete felé száguld a nagy EU-tagállam, olyan baj szakadt rá, amit a világháború óta nem tapasztalt
Történelmi fordulóponthoz érkezett Franciaország, ahol a hivatalos statisztikák szerint 2025-ben először fordult elő a második világháború vége óta, hogy több halálesetet regisztráltak, mint születést. Az INSEE adatai alapján tavaly 651 ezer halálozás mellett mindössze 645 ezer gyermek jött világra, ami egyértelmű jele annak, hogy a demográfiai válság már nem elméleti veszély, hanem kézzelfogható valóság lett a nagy uniós tagállamban. A fordulat túlmutat a puszta számokon, hiszen a társadalmi egyensúlyra és a gazdasági kilátásokra is komoly hatással lehet.
Franciaország hosszú ideig kivételnek számított Európában: miközben más országok már évekkel ezelőtt belesodródtak a demográfiai lejtmenetbe, a francia népesedési mutatók viszonylag kedvezőek maradtak. Ez az előny azonban látványosan elolvadt. A termékenységi ráta tavaly 1,56-ra csökkent, ami a legalacsonyabb szint az első világháború óta, és jóval elmarad attól az 1,8-as értéktől, amellyel a francia nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozása számol. Bár 2023-ban Franciaország még az uniós élmezőnyben volt ezen a téren, a trend iránya egyértelműen lefelé mutat.
A demográfiai fordulat különösen érzékenyen érinti az államháztartást. A francia Állami Számvevőszék már korábban arra figyelmeztetett, hogy
az elöregedő társadalom miatt a közkiadások a következő években ismét a járvány idején tapasztalt szintekhez közelíthetnek,
miközben az adóalap fokozatosan szűkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatvanas évek nagy létszámú generációi most vonulnak nyugdíjba, ami egyszerre növeli a nyugdíjkiadásokat és szűkíti a munkaerőpiacot. Elemzők szerint a munkaerőhiány és a foglalkoztatási feszültségek gyorsan erősödhetnek.
Formálisan a francia népesség még nem csökken: a lakosságszám 69,1 millióra nőtt, elsősorban a nettó bevándorlásnak köszönhetően, melyet az INSEE tavaly 176 ezer főre becsült. Ez azonban elfedi a belső demográfiai folyamatok romlását, és nem oldja meg az eltartottsági arány növekedéséből fakadó strukturális problémákat. Közben a várható élettartam történelmi csúcsra emelkedett,
a 65 év felettiek aránya elérte a 22 százalékot, és már majdnem megegyezik a 20 év alattiak részarányával.
A számok összességében azt jelzik, hogy Franciaország olyan demográfiai kihívással néz szembe, melyhez hasonlót generációk óta nem tapasztalt. A népesség öregedése, a születésszám tartós visszaesése és az állami rendszerekre nehezedő nyomás egyszerre jelentkezik, miközben a gazdasági növekedés és a közpénzügyek mozgástere egyre szűkül. A második világháború óta nem volt példa arra, hogy ilyen mély és összetett népesedési válság jelei egyszerre rajzolódjanak ki Európa egyik legfontosabb gazdaságában.
A születésszám csökken, a bevándorlók aránya viszont nő
Bár 2025-ben a hazai születésszám rendkívül alacsonyra zuhant, és ez kulcsszerepet játszik a francia demográfiai válság kialakulásában, a bevándorlók termékenysége ettől eltérő mintázatot mutat. Több demográfiai elemzés szerint a jelenleg Franciaországban élő, de külföldön született nők átlagosan több gyermeket vállalnak, mint a Franciaországban született nők: 2017-es adatok alapján a bevándorló nők termékenységi rátája 2,6 gyerek volt, miközben a hazai nők 1,8-at vállaltak átlagban. Ez az eltérés ugyanakkor csak részben emelte a teljes országos termékenységi arányt, mivel a bevándorló nők a teljes női népesség kisebb hányadát teszik ki.
Több demográfiai kutatás is azt emeli ki, hogy a bevándorlók aránya Franciaországban jelentős:
2023-ban az összes bejegyzett születés több mint 30 százalékát olyan családokban regisztrálták,
melyekben legalább az egyik szülő Európán kívüli országból érkezett. Ez arra utal, hogy a bevándorló nők szerepe a születések számában növekvő tendenciát mutat, még akkor is, ha a teljes termékenységi ráta – a társadalom egészét nézve – tovább esik.
Franciaországban már toborozzák a fiatalokat a katonai szolgálatra
Franciaországban megkezdődött a fiatal önkéntesek toborzása az Emmanuel Macron által tavaly bejelentett nemzeti szolgálatra, melynek célja a hadsereg és a társadalom kapcsolatának erősítése, valamint az országot érő biztonsági kihívások kezelése. A program a kötelező sorkatonaság felfüggesztése utáni időszak egyik fontos lépéseként illeszkedik a hadsereg hosszú távú átalakításába, egy rugalmasabb, úgynevezett hibrid modell irányába.
Idén háromezer, a következő években fokozatosan egyre több 18 és 25 év közötti fiatal csatlakozhat tíz hónapra a francia fegyveres erőkhöz,
kizárólag franciaországi vagy tengerentúli szolgálattal. A jelentkezők egy hónapos alapkiképzést követően egységekbe integrálva vesznek részt a nemzeti ellenálló képesség erősítésében, miközben hangsúlyt kap az együttműködés és az egyenlő bánásmód. Az önkéntesek havi mintegy 800 eurós juttatást, szállást és ellátást kapnak, a program teljes költsége pedig 2026 és 2030 között 2,3 milliárd euróra rúg.
