Megtorpant a kínai–orosz kereskedelem: öt év után először esett vissza a forgalom
Kína és Oroszország közötti kereskedelem 2025-ben visszaesett a 2024-ben elért rekordszintről, és öt év után először csökkent. A kétoldalú forgalom összértéke 1630 milliárd jüan volt – írja kínai statisztikai adatokra hivatkozva a Reuters.
A kínai vámhatóság adatai szerint
a kétirányú kereskedelem jüanban számolva 2025-ben 6,5 százalékkal csökkent a 2024-es, rekordnak számító 1740 milliárd jüanhoz képest.
Ezzel megszakadt a négy egymást követő év növekedése. Legutóbb 2020-ban esett vissza a forgalom, akkor a koronavírus-járvány okozta fennakadások miatt.
A visszaesés oka részben az volt, hogy Oroszországban csökkent a kereslet a kínai autók iránt, valamint mérséklődött Kína orosz nyersolajimportjának értéke is.
Kína nagy mennyiségben vásárol orosz olajat, szenet és földgázt 2022 eleje óta. A másik irányban pedig autókat, elektronikai cikkeket és más termékeket exportál. A kínai export Oroszországba tavaly 9,9 százalékkal csökkent, míg az Oroszországból származó import 3,4 százalékkal mérséklődött.
Decemberben Kína Oroszországba irányuló exportja 2,2 százalékkal nőtt, megszakítva egy nyolc hónapja tartó csökkenő trendet, az import növekedése pedig 17,1 százalékra gyorsult.
A friss statisztika egyelőre csak az összesített adatokat tartalmazza, a részletes bontást később teszik közzé.
A Reuters számításai szerint azonban a 2025 első 11 hónapjára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy Kína orosz nyersolajimportjának értéke 19,6 százalékkal, 328,5 milliárd jüanra esett vissza az előző év azonos időszakához képest, elsősorban az alacsonyabb olajárak miatt.
Ezzel párhuzamosan a Kínából Oroszországba irányuló járműexport volumene 46 százalékkal zuhant január és november között éves alapon – közölte a Kínai Személygépkocsi Szövetség. A visszaesés hátterében az áll, hogy Moszkva megemelte azokat az illetékeket, amelyekkel korábban elárasztották a piacot a kínai autók.
Oroszország igyekszik megfordítani a kétoldalú kereskedelem lassulását. A két ország szeptemberben több mint 20 együttműködési megállapodást írt alá az energiaipar, a repülő- és űripar, a mesterséges intelligencia és a mezőgazdaság területén, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe látogatott.
A stratégiai partnerek emellett jóváhagyták a Szibéria Ereje 2 (Power of Siberia 2) gázvezeték tervét is, amely a jövőben évente akár további 50 milliárd köbméter orosz földgázt szállíthatna Mongólián keresztül a Jamal-félsziget sarkvidéki gázmezőiről.
Kína újfent kisegíti Oroszországot: nemcsak a vezetékes gázt vásárolja fel, de LNG-ből is hajlandó bármennyit átvenni
Az orosz energia legfőbb vevője továbbra is Kína, a vezetékes szállítás nem az egyedüli megoldás. Kína lett az orosz LNG legnagyobb piaca is a múlt hónapban.
