Önellenőrzés benyújtásával igényelhetik vissza az adózók azt az áfát, amelyet a 2005. december 31-ig hatályos magyar szabályozás korábban nem engedett levonásba helyezni.
Ismeretes: az Európai Bíróság (EB) április 23-án ítélte a közösségi jogba ütközőnek a korábbi magyar levonási tilalmat, a visszatérítés „lemenedzselésére” hivatott különleges szabályokra pedig a hét elején bólintottak rá a honatyák, a 2009-es adócsomagról szóló szavazás keretében.
Az új passzus szerint azok, akiknek a befizetendő adója csökken vagy a visszaigényelhető adója növekszik az EB-döntés hatására, ezen igényüket egy önellenőrzés beadásával jelezhetik. Erre október 20-ig sort kell keríteni, e határidő elmulasztása esetén pedig már az igazolási kérelem sem segít a vállalkozáson.
Ez máris egy olyan kitétel, amely a Világgazdaságnak megszólaló szakemberek szerint meglehetősen aggályos: nem ildomos ugyanis egy „törvénytelennek” ítélt jogszabály reparációjára jogvesztő határidőt felállítani. Igaz, a passzus arról is rendelkezik, hogy az állam az önellenőrzés benyújtását követő 30 napon belül visszatéríti a kérelemben szereplő összeget, sőt, a kötelezettség vagy jogosultság eredeti esedékességének napjával kezdődő időszakra az alapkamattal azonos mértékű kamatot is fizet az adózónak.
Ez szintén vitatott rendelkezés: ha ugyanis „hagyományos” adóügyekben a jogvita az adózó javára dől el, az adóhatóság az alapkamat kétszeresének megfelelő összeggel fejeli meg a visszatérítést. „Nem világos, hogy ez az eset miért minősülne »kevésbé« törvényellenesnek” – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Elkán László, a PricewaterhouseCoopers szakértője. Hozzátette: kérdés az is, hogy a kamat csak az érintett adót, vagy a kiszabott adóbírságot és a késedelmi pótlékot is érinti-e. A jogszabály szövegéből az előbbire lehet következtetni, abban ugyanis csak a „visszatérítendő adó” kifejezés szerepel, amely a bírságot és pótlékot nem foglalja magában.
Bár valószínűleg egyetlen cég sem vágyik arra, hogy a korábban jogtalanul „visszatartott” mellett egy revizori látogatással is megörvendeztesse az adóhatóság, az önellenőrzés – hivatalosan, az adózás rendjéről szóló törvény szerint – ismételt ellenőrzés iránti kérelemnek minősül. A jogszabály szerint ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak esetén önellenőrzéssel az adóhatóság újabb vizsgálatára kerülhet sor, ám ez nem szükségszerű.
„Nem valószínű, hogy az áfa-visszaigénylés lehetőségével élő cégeknek az önellenőrzés kapcsán adóhatósági vizsgálatokra kell számítaniuk” – vélekedett a Világgazdaság kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki összességében jónak nevezte a helyzet kezelésére az utóbbi hetekben készült szabályokat. „Az önellenőrzés ebben az esetben nem indokol helyszíni adóhatósági vizsgálatot” – szögezte le Elkán László is, aki szerint ugyanakkor lesznek nem teljes mértékben tisztázott esetek, amikor egyeztetésekre lesz szükség az illetékes hatóságokkal.
Az adott eseteket külön-külön kell megvizsgálni, és a visszatérítési igény benyújtása előtt érdemes szakemberektől tanácsot kérni – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Lantos Csaba, a végül az EB-nél landoló jogvitát kezdeményező Parat Automotive Kft. ügyvezető igazgatója is. A cégnél az EB döntése egy közel 40 millió forintos tételt érint, amelyet ők is önellenőrzés benyújtásával igényelnek vissza.
A jogvita hivatalosan azonban még nem ért véget, a – remélhetőleg – utolsó tárgyalásra a Nógrád Megyei Bíróságon kerül sor május 20-án. Itt születhet meg az Európai Bíróság döntését figyelembe vevő magyar döntés a Parat Kft. ügyében.
Fontos megjegyezni, hogy a visszatérítés tekintetében kizáró ok, ha az adózó a kérdéses adót áthárította, az új jogszabály szerint pedig ilyen esetnek minősül az is, ha a kapott támogatás az áfa finanszírozását is magában foglalta, vagy a le nem vonható áfa ellentételezésére az adózó további államháztartási támogatást kapott.
Ismeretes: az EB éppen azt kifogásolta a 2005. december 31-ig hatályos magyar szabályozásban, hogy az az államháztartási támogatásban részesülő valamennyi termékbeszerzés esetében korlátozta az áfa levonását. Az akkori jogszabály szerint az adózó köteles volt a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adót elkülönítetten kimutatni, a termékbeszerzések után az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany pedig e beszerzéseknél csak a nem támogatott hányad után vonhatott le áfát. Bár a rendelkezést 2006. január 1-jével hatályon kívül helyezték, ez a módosítás nem volt visszamenőleges hatályú. Ezt „korrigálta” minapi ítéletében az EB.
Mekkora összegről van szó?
Szakemberek szerint az EB döntése néhány száz, maximum egy-kétezer magyar céget érintene, a költségvetés pedig néhány milliárd forintos kifizetéssel számolhat. Korábban több tízmilliárd forintos tételek is szóba kerültek, ezt azonban a Világgazdaságnak megszólaló szakértők túlzónak nevezték. Az összeg nem a 2009-es, hanem a 2004-es és 2005-ös költségvetés egyenlegét módosítaná, visszamenőlegesen.
