Egymillió magyart várnak

Légi közlekedés. Több mint egymillió ferihegyi utasra számít a Wizz Air diszkont-légitársaság az idén, mintegy 30 százalékkal többre az előző évinél – mondta tegnap Váradi József vezérigazgató. A cég elindulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett összegzésen közölte: a jelentős bővülést az áprilisban üzembe állított harmadik repülőgép teszi lehetővé. A vezető szerint a további itteni növekedést főleg a Budapest Airport még mindig magas díjai, illetve az hátráltatja, hogy a térségben Magyarország szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a válság miatt, így a kereslet nem emelkedik olyan ütemben, mint másutt.

Budapestről a nyári időszakban 19 útvonalon közlekednek a magentaszínű repülőgépek. A téli–tavaszi szünet után újraindulnak a nyári járatok Burgaszba, Korfura, Krétára, Rodoszra és Palma de Mallorcára. Itteni vidéki repülőterek egyelőre biztos nem jelennek meg a kínálatban, még berepülőcélpontként sem, ehhez kicsi az országos piac, és nem elég jók a feltételek – mondta.

A SkyEurope csődvédelméről szólva nem nagyon akart részletekbe bonyolódni arról, hogy belép-e helyére a cég Pozsonyban. A szlovák piacot egyébként vonzónak nevezte, és közölte: egyrészt a SkyEurope-pal kapcsolatos fejleményeket, másrészt az ottani versenytársak lehetséges lépéseit elemzik, s bármikor készek kihasználni a potenciált. Ez történik például Prágában, ahol a hét végén nyitják meg a 11. bázist, s részben elhalásszák az ottani SkyEurope-utasokat is.

A Wizz Air a 2004-es megalakulása óta folyamatosan növelte utasainak számát és a felkínált kapacitást, miközben mindvégig alacsonyan tartotta költségeit és bővítette hálózatát, bázisainak számát és szolgáltatási körét – fűzte hozzá, utalva arra, hogy mindaddig, amíg az ír Ryanairt kivéve a többi versenytársnál 20-35 százalékkal alacsonyabb ez a költségszint, megmarad a versenyelőny.

Meglátása szerint a diszkont-légitársaságok többsége ugyanúgy haszonélvezője az általános és a légiközlekedési válságnak, mint a 2001-es merényletek utáni időszakban. A hagyományos légitársaságoktól az utasok jelentős része átpártol a fapadosokhoz, amelyek rugalmasabban reagálnak a piac rezdüléseire, és egy különösen árérzékeny időszakban ez döntő lehet.

A Wizz Air pénzügyi helyzetéről semmi konkrétumot nem mondott, és – újságírói kérdésre válaszolva – nem tartotta időszerűnek az esetleges tőzsdei megjelenést. „Mi csak lehetőségként és nem kényszernek tekintjük a tőkebevonásnak ezt a módját. A napi likviditás megoldott, nem igényelünk új tőkét. Ám nem zárom ki, hogy később sor kerül a tőzsdei bevezetésre” – mondta a vezérigazgató.

A vállalat mára a közép- és kelet-európai régió legnagyobb légitársaságává vált az utasok számát tekintve. Egyebek között megelőzött több hagyományos céget (Malév, LOT, CSA), és lehagyta a fapados versenytársait, amelyeknek egy része el is tűnt a piacról vagy eltűnőben van (Centralwings, SkyEurope). Az idén várhatóan 7,5 millió utast szállít és egyes országokban belföldi forgalmat is lebonyolít. Váradi szerint a lefedetlen piacok közül a volt jugoszláv tagköztársaságok, Törökország és Ukrajna a legfontosabb, de térképükön ott van Oroszország is, ugyanakkor az még nagyon túlszabályozott, bürokratikus piac. MN