Fanyalgás a fémtörvényre

Csak az illegális vállalkozókkal szembeni erőteljes hatósági fellépés esetén látják értelmét a fémkereskedelemmel összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvénynek a fémhulladék-kezelő cégek. A csak fémtörvényként emlegetett, kihirdetésére váró jogszabály legfontosabb célja a fémlopásos bűncselekmények és az illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme. Ennek jegyében 2010-től fémkereskedelmi tevékenységet – vagyis a törvény mellékletében felsorolt fémek hasznosítás céljából történő felvásárlását, fuvarozását, tárolását és értékesítését – kizárólag olyan fémkereskedők végezhetnek, akiknek erre külön engedélyük van. A jogszabály azt is előírja, hogy a kereskedők kötelesek naponta összesíteni a nyilvántartásukat, amelynek természetes személy esetében tartalmaznia kell az eladó személyazonosító okmányának a számát is. Amennyiben az eladó ezt nem adja meg, az átvételt meg kell tagadni. A kereskedő egyúttal köteles a fémkereskedelmi hatóságot értesíteni, ha jogellenesen szerzett anyagot ajánlanak fel neki megvételre. Kulturális javakat pedig a kereskedők kizárólag a hatóság egyedi engedélyével vehetnek majd át.

„A jogalkotó céljaival egyetértünk, ám a visszaélések száma csak akkor fog csökkenni, ha a fémkereskedelem területe valódi gazdát kap. Ugyanis eddig igazából egyik hatóság sem érezte magáénak az illegális fémkereskedelemmel szembeni fellépést, amely a jogkövető cégeknek évek óta súlyos veszteségeket okoz” – közölte Sárosi Eszter. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint jó, hogy a törvény lehetőséget biztosít a hatóság számára, hogy az engedély nélkül végzett tevékenység esetében az érintett anyagot és a tevékenység végzésénél alkalmazott eszközöket lefoglalhassa, az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzését pedig a szakma legszívesebben a vám- és pénzügyőrségre bízná. Azonban az adatszolgáltatási kötelezettség önmagában csak egy újabb adminisztrációs teher a cégeknek. Különösen életszerűtlen az az előírás, amelynek értelmében a fémkereskedők a természetes személyektől átvett fémhulladékot hat napig kötelesek tárolni, mivel a felvásárlási árak naponta változnak, a tőzsdei árfolyamok függvényében. Ezzel szemben az európai szinten egységesen alkalmazott fordított áfafizetés bevezetése nagy előrelépés lenne. Ugyanis a szakemberek szerint a hulladékokhoz kapcsolódó bűncselekmények legfőbb kiváltó oka, hogy az áfafizetési kötelezettség elmulasztásából még mindig sokan, sokat profitálnak.

A fémkereskedelem eddig is az egyik legjobban szabályozott tevékenység volt, s nem a jogszabályi környezet hiányossága, hanem a jogkerülő vállalkozókkal szembeni hatósági fellépés hiánya az oka a visszaélések elterjedtségének – hangsúlyozta Vincze Gábor. A Fémszövetség elnöke szerint éppen ezért a jogszabály csak akkor éri el a céljait, ha végrehajtása megfelelő kezekbe kerül, erre a szakember szintén a vám- és pénzügyőrséget tartja a legalkalmasabbnak. Azonban ha a törvényt csak az egyébként is a hatóságok szeme előtt lévő jogkövető cégeken kérik számon, a jogkerülő vállalkozások kiszűrését célzó kampányok nélkül, akkor a jogszabály valójában a szürke- és a feketegazdaságnak fog kedvezni – tette hozzá a szakember.