Nyomkövető a kartonokon

Évente 660 milliárd szál cigarettát mozgatnak a csempészek, ez 20-40 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést okoz az államoknak, s súlyos anyagi károkat szenvednek el a gyártók is. Természetesen mindez csak feltételezés, hiszen pontos adatok nyilvánvalóan nincsenek, pusztán a felderített bűncselekményekből kiindulva lehet következtetéseket levonni a feketegazdaság méretére vonatkozóan.

Balatoni Zsófia, a British American Tobacco (BAT) Hungary kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: a cigaretta a leggyakoribb csempészáru, s mivel magas profit érhető el általa, ezt az „iparágat” egyre inkább hatalma alá vonja a szervezett bűnözés. Ráadásul – az ellenőrizetlen gyártás, szállítás miatt – fokozott egészségügyi kockázatot is jelent. Az anyavállalat ezért is támogatja a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tervét, amely szerint közösen lépnének fel – hathatósabb nemzetközi együttműködéssel és hatósági intézkedésekkel – a dohánytermékek illegális kereskedelme ellen. Az egyezményről – amelynek alapállítása, hogy az illegális kereskedelem egyaránt sérti a legális dohányipar és az egyes kormányok érdekeit – ezen a héten tárgyalnak Genfben.

A BAT egyébként lengyelországi gyárában – amely az egyik legnagyobb termelőegysége és jelentős exportelosztó központ – új jelölő-nyomkövető rendszerrel próbálkozik: a gyárban készült minden egyes kartont megjelölnek, így ha bármilyen illetéktelen beavatkozás történne, azt azonnal jelezni tudják. Balatoni Zsófia szerint az ilyesfajta védelem csak akkor lehet igazán hatásos, ha nincs „lyuk a rendszerben”, vagyis kivétel nélkül minden egyes dohányipari cég alkalmazza. Mivel az iparágat kis- és nagyvállalatok egyaránt képviselik, a BAT azt kéri a WHO-tól, ne egy konkrét technológia mellett szálljon síkra, hanem dolgozzon ki standardot, amelyhez minden gyártónak csatlakoznia kell, s a vállalatok maguk választhatják ki a nekik leginkább testhezálló szisztémát.

Sikerként könyveli el a vám- és pénzügyőrség, hogy míg néhány évvel ezelőtt még a magyarországi cigarettaforgalom egyötöde származott a feketepiacról, addig ma 8-9 százaléka. Évről évre csökken a lefoglalt illegális szállítmányok száma: 2005-ben még 287 millió szálat koboztak el a csempészektől, tavaly viszont már csak 167 milliót. Sipos Jenő, a vámszervezet szóvivője ezt azzal magyarázza, hogy nagy erőket vezényeltek a feketekereskedelem megfékezésére, ott vannak a pénzügyőrök a legveszélyeztetettebb helyszíneken, az ukrán, román, horvát határszakaszoknál, az M3-as és M1-es autópályán, a piacok közelében.

A csempészek is igyekeznek igazodni a változó helyzethez, új módszereket vetnek be, ma már például nem ritka, hogy a határfolyókon ladikban hozzák át a csempészárut, vagy egyéb trükkös módszerrel próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel. Gyakori, hogy legális áruk, például bútorok közé rejtik a kartonokat, egy-egy ilyen szállítmány értéke elérheti akár a 100 millió forintot is – mondta Sipos Jenő. Az itthoni fogyasztásra szánt feketeárut a piacok közelében depózzák a csempészek, a tranzitszállítmányok átutaznak az országon, gyakran Hegyeshalomnál, Rajkánál, Rábafüzesnél csap le rájuk a vámkommandó. VG