Véget ért a Találd a NŐT! című konferencia, amely a Magyar Fogyasztó Platform (MFP) konferenciasorozatának részeként, Budapesten a Magyar Telekom Székházban került megrendezésre. A szakkonferencia nyitóelőadójaként Dr. Csernus Imre rávilágított arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a mai világban a hölgyek elkezdtek férfiasodni, azaz érzelmi szempontból zárkózottabbá váltak.
Ötből három nő hazánkban úgy érzi, korának megfelelően néz ki, egyharmaduk pedig úgy véli, koránál fiatalabbnak látszik. A hölgyek harmada ennek megfelelően semmit nem változtatna külsején – aki nem teljesen elégedett megjelenésével, az főként a csípőjén alakíttatna, ha tehetné. Most vagy az idő múlásával a súlyos betegségek kialakulásának nagyobb veszélye (31,7 százalék), a látásromlás (31,1 százalék) és az elhízás (30,9 százalék) miatt aggódnak leginkább a magyar nők – hangsúlyozta Átlagnő című előadásban Steigervald Krisztán, a GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársa.
Kaszás György (UpGrade Communications) véleménye szerint a magyar reklámokban ábrázolt nőkép a legtöbb esetben irrealisztikus, papírmasé-szerű és sztereotip. Sok esetben direkt, vagy indirekt módon szexista, még az egyszerű dolgokat is igyekszik megmagyarázni, és feleslegesen hízeleg. Minderre reagálva a stratégiai tervezőket tömörítő kerekasztal-beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a reklámok újratermelik a nőkről kialakult sztereotípiákat, hiszen egyszerűbb egy régi „jól bevált” sémához visszanyúlni, mint új irányt mutatni. A kommunikációs szakemberek „mentségére” szóljon, hogy a reklámokban a férfiak ábrázolása ugyanannyira sztereotip, mint a hölgyeké.
Klenovszki János, az NRC Piackutató cég képviseltében elmondta, hogy az interneten szörfölők arányából leginkább az tűnik ki, hogy a nők ma még kevésbé használják ki a világháló úgynevezett hasznos funkcióit. Míg a férfiak a felesleges sorban állás helyett a kötelező dolgok elintézésének gyorsabb – ez esetben online – formáját választják, a nők bankügyeiket, hivatalos elintéznivalóikat inkább személyesen végzik.
Ennek oka egyrészről az internetes biztonsági rendszerekkel szembeni alacsonyabb bizalmi szintben keresendő: a nők kevésbé nyitottak arra, hogy bizalmas, személyes adataikat netes felületen kiadják, másfelől pedig az ügyintézővel való személyes találkozás megengedi a bizalmasabb légkör kialakulását, valamint lehetőség nyílik a adandó kérdések közvetlen feltevésére és megválaszolására, amit nagyon sok online rendszer ma még nem biztosít.
