Kevesebb a külföldi kosarakban
Az erősödő forint, a helyi kereskedők árcsökkentése és a magyar áfaemelés miatt jócskán vesztett lendületéből az elmúlt hónapokban ismét felvirágzó szlovák bevásárlóturizmus. A forint euróhoz viszonyított árfolyama az év első hónapjaiban szlovák vásárlók ezreit vonzotta a határ menti települések üzleteibe, vendéglátóegységeibe, sőt mi több, utazási irodáiba is. Egy átlagos család nagybevásárlása ugyanis több mint 10 százalékkal került kevesebbe, mint a határ szlovák oldalán.
Az év eleji vásárlási boom meghozta az eredményt: a szlovák pénzügyminisztérium napokban közzétett közleménye szerint a bevásárlóturizmus 18,7 millió eurós áfakiesést okozott a központi büdzsének az év első negyedében. Ha a szlovákok határon túli vásárlási láza továbbra is hasonló mértékben folytatódik, a minisztérium becslése szerint a kiesés az év végére elérheti az 56,2 millió eurót.
Nyugat-Magyarország északi fele már több évtizede első számú célpontja a szlovák bevásárlóturistáknak – állítja Hegyi Ferenc, a győri Árkád üzletközpont igazgatója. Az Árkád vásárlóinak 10-15 százaléka már tavaly is Szlovákiából érkezett, ez a forintgyengülés hatására 35 százalékra kúszott. Az áfaemeléssel, a hazai fizetőeszköz erősödésével az elmúlt egy hónapban a szlovák vásárlók mintegy harmada maradt el. „Elsősorban a kispénzű, élelmiszert vásárló szlovákok száma csökkent. Ha a forint tovább erősödik vagy ezen a szinten stabilizálódik, a következő hónapokban további 5-8 százalékos csökkenésre számítok” – tette hozzá Hegyi Ferenc. Az igazgató szerint ennek ellenére hoszszú távon nyertek a forintgyengüléssel. Sok szlovák érkezik ugyanis a messzebb fekvő Besztercebányáról és Pozsonyból, akiket a városba csábított a gyenge forint, s a termékek ár-érték aránya miatt szívesen visszajárnak vásárolni most is.
Németh János, a Zala Plaza igazgatója lapunknak elmondta, bár Szlovéniában jóval Szlovákia előtt bevezették az eurót, korábban sem volt jellemző a külföldi vásárlók áradata, így az év elején sem tapasztaltak növekedést. A soproni Alpha Park bevásárlóközpontban ugyanakkor az év első pár hónapjában 20 százalékkal ugrott meg az osztrák vásárlók száma, de az elmúlt hetek forinterősödésével párhuzamosan az ő számuk is megfogyatkozott – tudtuk meg Töltl Károly igazgatótól.
A boltok mellett a benzinkutaknál is kevesebb a külföldi, sőt a keleti határ mentén inkább már a magyaroknak éri meg átjárni a szomszédos országokba tankolni. Nem véletlenül, a júliusi adóváltozásokkal párhuzamosan kúttól függően 13–18 forinttal drágult hazánkban a 95-ös oktánszámú benzin literje, de a forinterősödéssel további versenyhátrányba került a hazai üzemanyag. Ukrajnában ugyanakkor hozzávetőleg 160 forintot kérnek egy liter 95-ösért, Romániában körülbelül 243 forintot. Szerbiában már korántsem ilyen egyértelmű az árelőny. Délkeleti szomszédunknál ugyanis drasztikusan megemelték az üzemanyag jövedéki adóját, s a tavalyi átlagos 82,5-ről 104 dinárra (hozzávetőleg 313 forint) emelkedett a 95-ös benzin literenkénti ára. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője a Világgazdaságnak elmondta, egyelőre nem érzékelnek kiugró növekedést a dohány, az alkoholtermékek és az üzemanyag behozatalában július elseje óta, bár a határforgalom érezhetően nőtt. TL
