Június 23-án egy 9 éves fiú életét vesztette, miután beleesett az Aquaworld élményfürdő szörfmedencéjének egyik vízelvezető csatornájába. A rendőrség másnap ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. A siófoki Galérius fürdőben öt nappal később egy négy éves gyerek halt meg, miután egy olyan élménymedencében fürdött, amelyben hat év alatti gyerekek nem tartózkodhatnak.
Nem igaz, hogy nem léteznek a területet szabályozó biztonsági előírások – szögezte le a Magyar Uszodatechnikai Egyesület elnöke. Takács Gábor elmondta: a vonatkozó nemzetközi szabványok mindegyike elérhető a Magyar Szabványügyi Testületnél, de – mint fogalmazott – ezek többsége angol nyelvű, a tervezők túlnyomó része pedig fütyül rá.
Az elnök szerint a hazai uszodák 70-80 százaléka biztonsági szempontból felülvizsgálatra szorul, ezeket ugyanis gyakran uszodatervezési jogosultsággal nem rendelkezők tervezték.
Az uszodákat biztonsági szempontból sem az építési engedély kiadásakor, sem később nem ellenőrzik, ellentétben például az amerikai gyakorlattal, ahol öt-kilenc részletes ellenőrzést hajtanak végre az építkezés során. Takács Gábor hozzátette: az Egyesült Államokban vagy Nyugat Európában akár egyetlen biztonsági probléma is elég ahhoz, hogy az építkezést azonnal leállítsák.
Magyarországon azonban az építkezést is az engedély megszerzése előtt kezdik el, remélve, hogy később megkapják az engedélyt, illetve kifizetik az esetleges büntetést. A legfőbb probléma, hogy az Építésügyi Minisztérium két évtizeddel ezelőtti megszűnését követően egyetlen hatósági jogkörrel rendelkező intézmény sem vette át a terület ellenőrzési feladatait.
Jelenleg több egyetemen is oktatnak uszodatechnikai tananyagot, valamint az Uszodatechnikai Egyesület önálló és akkreditált tanfolyamokat szervez, de Takács Gábor szerint ezeket a képzéseket többnyire olyanok végzik el, akik inkább vállalkozóként, mint tervezőként kezdenek majd dolgozni. A néhány, valóban hozzáértő, gyakorlott tervező munkáját a beruházók akarják megfizetni, nekik elég, ha az olcsón dolgozó tervező már látott uszodát. Nem jobb a helyzet az uszodai dolgozók esetében sem: az uszodákban az Egyesület tapasztalata szerint egy éven belül lecserélődik a személyzet, az újonnan felvett munkatársak pedig már nem kapják meg a szükséges szakmai képzést.
Az Aquaworldöt építtető cég műszaki vezetője korábban úgy nyilatkozott: előre látható volt a tragédia, mivel nem fordítottak elég időt a fürdő biztonságossá tételére. Kemény Gábor úgy tudja: a csúszdákon többen szenvedtek már balesetet.
A bűnözéssel határos, ami az Aquaworldben történt, igazi tervező nem tervez ilyen zárófedelet, az átvevőknek pedig nem lett volna szabad elfogadniuk ezt a megoldást. Valószínű, hogy az ügyben szereplő fedél nem szerepelt a tervekben és utólag helyezték el. Szabály szerint a fedelet úgy kell felhelyezni, hogy rásimuljon a födémre, a rögzítéshez pedig csavarokat kell használni. Célszerű lekerekíteni a fedlapot, így a vágásos sérülések is elkerülhetőek – mondta a VG Online-nak Borbély László uszodagépészeti szakember.
A szakember emlékeztetett arra: a siófoki tragédia talán elkerülhető lett volna, ha a fürdőben megfelelően működik az úszómesteri szolgálat. A vonatkozó jogszabály hat éves és Borbély Zoltán szerint teljesen elavult. Nem határozza meg például azt, hogy az adott fürdő vízfelületéhez képest hány szakképzett úszómestert kell alkalmazni.
Holott a Magyar Uszodatechnikai Egyesület három évvel ezelőtt kidolgozott egy részletes jogszabálytervet, amely pontosabban határozná meg az uszodák szakmai felügyeletét. Ez – amellett, hogy a vízfelület szerint jelöli meg az alkalmazandó úszómesterek számát – kimondja, hogy további felügyelőnek is jelen kell lennie a létesítményben. Ez a tervezet jelenleg is az államigazgatás egyik fiókjában hever, pedig – véli Borbély – hatályossága esetén legalább esély lehetett volna a haláleset elkerülésére.
