Rádiófrekvenciák versenye

A startpisztoly eldördült; kiírta tegnapi ülésén a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia jogosultságának megszerzésére vonatkozó pályázatot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A jelenleg a Sláger és a Danubius által használt, november 19-tÕl felszabaduló hullámsávokat hét évre szerezheti meg a két nyertes; a koncessziók – igény esetén – újabb öt évre meghosszabbíthatók. A beadási határidÕ várhatóan szeptember vége lesz, a döntés így legkorábban október végén várható.

A múlt héten egyszer már szerepelt a médiahatóság napirendjén a frekvenciapályázat kiírása, akkor azonban – három tartózkodás és két testületi tag nemszavazása mellett – nem született döntés. Az ORTT nyári szünete a napokban kezdÕdik, ha tehát most nem írták volna ki a pályázatot, legkorábban augusztus végén lehetett volna így tenni, ez viszont veszélybe sodorhatta volna, hogy eredményt lehessen hirdetni november közepéig.

A piaci szereplÕknek mindazonáltal nincs okuk kirobbanó örömre, a legfÕbb kérdés, a mÛsor-szolgáltatási díj kapcsán ugyanis csak részsikert hozott az elmúlt hetekben folytatott intenzív lobbi. Az elsÕ évre fizetendÕ díj nem változott az elÕzetes pályázati tervezethez (VG, június 5., 7. oldal) képest: frekvenciánként legalább 350, legfeljebb 700 millió forintot vár az ORTT. Mérsékelte viszont a testület a második esztendÕtÕl fizetendÕ díjat (ugyanakkor eltörölte a felsÕ határt), mégpedig évi 200 millió forintra plusz az árbevétel legalább 8 százalékára, azzal a kikötéssel, hogy a teljes összegnek el kell érnie a 350 millió forintot. A tervezetben még 200 millió plusz az árbevétel 10-15 százaléka szerepelt.

Jelenleg a „három nagy”, a Sláger, a Danubius, valamint a körzeti rádióként mÛködÕ Juventus fejenként 200 millió forint körüli éves összeget fizet, vagyis a frekvenciák új tulajdonosainak mindenképpen jelentÕs tehernövekedéssel kell számolniuk. A nagy kérdés, hogy mekkorával. E tekintetben sok függ egyrészt attól, hogy hány érdeklÕdÕ lesz (jelenleg a Sláger és a Danubius mellett a Juventust, valamint a Radiocafét üzemeltetÕ Est Media Groupot tartják biztos résztvevÕként számon, de pletykák szerint kisebb játékosok is megkockáztathatják az indulást), illetve attól, hogy ki milyen árstratégiával indul majd neki a pályázatnak. Szakmai körökben él a félelem, hogy kisebb szereplÕk nagy öszszeget ajánlanak majd, csak hogy elnyerjék a koncessziót, és abban reménykednek, hogy egy késÕbbi díjmérséklési kérelmet méltányol az ORTT.

Kérdés az is, hogy a piac mennyire lesz képes eltartani a megnövekedett díjat fizetni kényszerülÕ két országos rádiót. A válság ugyanis rendkívüli mértékben megviselte a szektort; jelzi ezt, hogy piaci becslések szerint az elsÕ öt hónapban a „három nagy” 5 milliárd forintos árbevételt ért el, ez a harmadával kevesebb a tavalyi értéknél. Ráadásul értesüléseink szerint egyelÕre nem látszanak annak a jelei, hogy bekövetkezett volna a trendforduló, így könynyen lehet, hogy – még némi konszolidációt feltételezve is – a visszaesés mértéke az idei év egészére nézve 30 százalék körül alakul.

De nem csupán az idei év alakulhat rosszul, jelzi ezt, hogy a rádiós hirdetési piac bevételei 2014-ben is csak 10,5 milliárd forintot érhetnek majd el a tavalyi 13,5 milliárddal szemben – hangsúlyozza Kígyós Zsuzsanna, a Deloitte tanácsadó cég igazgatója. A Deloitte a Sláger megbízásából készített tanulmányt; az anyag szerint a rádiókat nemcsak a válság sújtja, de az is, hogy részesedésük a teljes reklámtortából folyamatosan csökken, és a jelenlegi 6 százalékról 5 alá eshet a következÕ öt évben. Kígyós Zsuzsanna szerint mindez azt eredményezheti, hogy a két országos kereskedelmi frekvenciáért fizetendÕ díj „nemcsak nemzetközi összehasonlításban lehet kiemelkedÕen magas, de akár az adott rádió életképességét is kockára teheti”.

A kulturális eseményeket, civil szervezÕdéseket bemutató mÛsorszámok arányát is értékeli a testület. E mÛsorok arányára heti minimum 25 és heti maximum 100 perc között kell ajánlatot tenni úgy, hogy azt hétköznap kell teljesíteni. Az ajánlati ár az elbírálás során 45, a program 40, a mÛsor-szolgáltatási tapasztalat 10, az értéknövelt szolgáltatások pedig 5 százalékos súllyal esnek latba.

A kulturális eseményeket, civil szervezÕdéseket bemutató mÛsorszámok arányát is értékeli a testület. E mÛsorok arányára heti minimum 25 és heti maximum 100 perc között kell ajánlatot tenni úgy, hogy azt hétköznap kell teljesíteni. Az ajánlati ár az elbírálás során 45, a program 40, a mÛsor-szolgáltatási tapasztalat 10, az értéknövelt szolgáltatások pedig 5 százalékos súllyal esnek latba. Vélemény Heal Edina. A Sláger Rádió vezérigazgatója. „Nagyon örülünk, hogy végre kiírták a pályázatot. Ezzel megvan az esélye, hogy megszületik a döntés a november közepi határidÕig. Örülünk annak is, hogy a magyar zenei mÛsorszámok 25 százalékos arányát végül az összes zenén belül határozták meg. Ha az arányt az összes mÛsoridÕn belül kellett volna teljesíteni, az mintegy 40 százalékot jelentett volna a zenéken belül. Értetlenül állunk ugyanakkor az elÕtt, hogy a felsorakoztatott érvek ellenére nem csökkentette a mÛsor-szolgáltatási díjat az ORTT. A médiahatóság figyelmen kívül hagyta a külsÕ szakértÕk és a szakma véleményét. A pályázaton mindazonáltal természetesen részt veszünk.”

Majtényi László. Az ORTT elnöke. „Az elmúlt 12 esztendÕben – mai értékén – a két frekvenciáért külön-külön nagyjából évi 750 millió forintot fizetett a Sláger és a Danubius. Ennyit is megért nekik, ehhez képest az ORTT által beszedni tervezett díj még kedvezményesnek is mondható. Amúgy meg a pályáztatás azért jó, mert a szereplÕk maguk dönthetik el, hogy mennyit ér nekik a frekvencia. Igaz, a realitásnak van egy alsó és egy felsÕ korlátja, az ORTT ezt igyekezett is meghatározni. Ehhez megfelelÕ szakembergárda áll a rendelkezésére. Nekünk nagyon fontos a piacvédelem, de ugyanilyen fontos a közpénzek védelme. A válság közepén nem kell ajándékokat osztogatni a magántÕkének.” -->