Kettős járulékfizetés: jövőre kizárt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy jövő év márciusától hatályos új uniós rendelet szerint módosulnak és egyszerűbbé válnak a közösségen belül mozgó munkavállalókra vonatkozó társadalombiztosítási szabályok. A változások egyik fontos eleme, hogy az új jogszabály kizárja a kettős járulékfizetést, a rendeletalkotók eredeti tervével ellentétben a biztosítás igazolására szolgáló papíralapú formanyomtatványok azonban egy darabig még biztosan fennmaradnak. Az új szabályok alkalmazása ugyanakkor alapos figyelmet igényel, különösen az átmeneti időszakban. A változások kihívást jelentenek a vállalatok humánpolitikai szakemberei számára a folyamatban lévő ügyek és az új kiküldetések kezelésében is. A humánpolitikai felelősöknek figyelmet kell fordítaniuk a kiküldetési szabályzatok és a külföldi foglalkoztatással kapcsolatban kialakított álláspontjuk felülvizsgálatára, valamint a koordinációs szabályok alkalmazását igénylő vállalati eljárások áttekintésére és szükség szerinti módosítására – hívja fel a figyelmet a Deloitte tanácsadó cég.
Az új rendelet bevezetésével az alapvető szabályok nem változnak, így például a rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Alapvető szabályként megmarad az is, hogy a járulékokat abban az országban kell megfizetni, ahol a munkavégzés történik – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adó-tanácsadási üzletágának partnere. Változik azonban a kiküldetések esetén alkalmazandó jogszabály, az új szabályozás szerint ugyanis a munkavállalók a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül kötelezően a kiküldő államban maradnak biztosítottak, ehhez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. Ezzel szemben a jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb egy évig tartozhat a kiküldő ország tb-jogszabályainak a hatálya alá, ez további egy évre meghosszabbítható.
A jelenlegi szabályozásnak megfelelő kivételes szabályt az új rendelet is tartalmaz arra az esetre, ha két évet meghaladó kiküldetési időtartamnál a járulékfizetés továbbra is a kiküldő országban történik. Az új rendelet nem határozza meg, hogy a kivételes szabály alkalmazásakor a hatóságok milyen időbeli felső korlátban állapodhatnak meg, azonban a gyakorlati alkalmazás során a legtöbb ország – például Belgium – öt éven túli kérelmet minden bizonnyal nem fogad el.
Az új rendelkezések szerint a kiküldött csak abban az esetben maradhat a lakóhelye szerinti állam tb-jogszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét ebben az államban folytatja, például munkaidejének legalább 25 százalékát itt tölti. További fontos változás, hogy az új szabályozás kizárja a kettős járulékfizetést, vagyis a járulékfizetés abban az államban történik, amelyikben a magánszemélynek munkaviszonya van. A korábbi szabályok értelmében azok a magánszemélyek, akik az egyik országban munkavállalók, a másikban pedig önfoglalkoztatók voltak, általában mindkét államban járulékot fizettek.
Az új szabályozással a rendeletalkotók eredeti elképzelése az volt, hogy a papíralapú igazolásokat megszüntetik. Az Európai Bizottság azonban úgy döntött, hogy a kiküldetés alatt fennálló biztosítás igazolása továbbra is papíralapú formanyomtatványon történik. Jelenleg ezt a célt szolgálja az E101 jelű nyomtatvány, amely az új rendelet hatálybalépését követően előreláthatólag még legalább két évig használatban marad – tette hozzá Veszprémi István. VG
Hosszú átmenet
Még az új tagállamok csatlakozása előtt, 2004. április 29-én hirdették ki az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs szabályait módosító 883/2004/ EK számú rendeletet, amely hosszú átállási időt követően, 2010. március 1-jétől lép hatályba.Az utóbbi években ugyanis az unió bővítésével bekövetkezett munkaerőpiaci átalakulás és a fokozott migráció szükségessé tette az EU-n belül mozgó munkavállalók szociális biztonságának újraszabályozását, valamint a szabályrendszer egyszerűsítését.
Az utóbbi években ugyanis az unió bővítésével bekövetkezett munkaerőpiaci átalakulás és a fokozott migráció szükségessé tette az EU-n belül mozgó munkavállalók szociális biztonságának újraszabályozását, valamint a szabályrendszer egyszerűsítését.-->


