Nem finanszírozzák a pincéket

A pincészetek többsége nem mer belekezdeni az ez évre tervezett beruházásokba, a bankok ugyanis nem nyújtanak hitelt számukra – értesült a Világgazdaság. A jó feltételekkel kapott kölcsönre pedig nagy szükség lenne, hiszen a jellemzően tőkeszegény borászatok – a pályázati források mellett – főleg ebből finanszíroznák a fejlesztéseiket. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a lapunk által megkérdezett hét borászatból mindössze egy kapott banki hitelt termelésbővítésre.

Pedig a pincészetek jól szerepeltek az elmúlt év vidékfejlesztési pályázatain, vagyis a beruházásokhoz szükséges tőke másik fele rendelkezésre állna. Jelzi ezt, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott fejlesztésekre tavaly összesen 167 borászat kapott támogatást, 15,3 milliárd forint összegben. A kiíró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közlése szerint ez a nyertesek által biztosított önrészszel együtt összesen 32,3 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását tenné lehetővé. A fejlesztésekre nagy szükség lenne, hiszen a pénzeket elsősorban olyan technológiai beruházásokra igényelték, amelyek a magyar borászati ágazat nemzetközi versenyképességét növelnék. Ha a beruházások jövő decemberig nem valósulnak meg, a pályázók elesnek a támogatástól.

A Royal-Tokaji Borászati Zrt., annak ellenére, hogy bevételei a válság idején is stabilak maradtak, három és fél hónapon át hiába kilincselt hitelért a bankjánál a 940 milliós fejlesztési terveihez. Végül a magas kamatok és az elfogadhatatlan feltételek miatt külföldi tulajdonosa segítette hozzá a szükséges önrészhez. Így építhették meg még a szüret kezdete előtt új, kétezer négyzetméteres pincéjüket, amelyhez 383 millió forint támogatást kaptak.

A pincészeteket az is aggasztja, hogy a válság miatt nem tudják teljesíteni a pályázatban vállalt kötelezettségeiket. Az Egri Borvár Tóth Ferenc pincészet több tízmilliós értékű új feldolgozót tervezett tavaly júniusban; a beruházás 800 négyzetméteres pince- és tárolókapacitás-bővítést is magában foglalt. A beruházáshoz decemberben 50 százalékos támogatást ítélt meg számukra az MVH. A pályázat elkészítésekor még úgy tervezték, a pénz másik felét maguk teszik hozzá, de azt a recesszió miatt jelenleg nehezen tudnák előteremteni. Mivel a pályázati feltételek – köztük a határidők és a beruházás értéke – utólagosan nem módosíthatók, ezenkívül a banki hitellehetőségek is drámaian beszűkültek, a nagy múltú családi gazdaság az építkezés átgondolására kényszerült. A pincészet pályázati felelőse egyelőre tanácstalan a jövőt illetően: „Nagyon szeretnénk, ha nem így történne, de ha a feltételek nem változnak, elképzelhető, hogy a terveink egyáltalán nem valósulnak meg” – mondta a lapnak Tóth Katalin.

A borászok most a hatóságban bíznak. „A vállalások számonkérésekor az illetékesek reményeink szerint figyelembe veszik majd a kedvezőtlen gazdasági körülményeket” – mondja Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa. A badacsonyi borászat 50 százalékos támogatást nyert egy 530 milliós projektre, amelynek megvalósítását saját forrásból kezdték meg. A vezető szerint még azok a pincészetek sem tudják százszázalékosan teljesíteni a bevételnövekedésre és a létszámbővítésre tett kötelezettségeiket, amelyek a mostani helyzetben egyáltalán képesek belekezdeni a fejlesztésekbe. A konjunkturális változások ugyanis súlyosan érintették az ágazatot, és ennek hatásait az uniós pénzekkel csak enyhíteni lehet.

„Félő, hogy akik eddig nem indították el a beruházásaikat, azok a szüreti munkák miatt nagyobb eséllyel veszítik el a lehetőséget, és lemaradnak a technológiai versenyben” – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Így azok, akik eddig ki tudták használni a pályázati pénzek és az előlegigénylés adta lehetőségeket, derűlátóbban kezdhetnek hozzá az idei termés betakarításához.

A szekszárdi Takler-pincét is a pályázathoz lehívható 20 százalékos előleg segítette át a válságon. A borászat egy 600 négyzetméteres raktár és egy 400 négyzetméteres termelőpince építésére nyújtott be pályázatot az MVH-hoz. A beruházás összértéke 280 millió forint, ebből 56 millió előleget májusban átutaltak számukra, így július végére befejezhették a projekt első felét. A raktárkapacitás növelésére azért van szükség, hogy az arra alkalmas borok érését biztosítsák, és így a korosabb, fejlettebb nedűkkel jelenhessenek meg a piacon. Az exportra szánt italok esetében ez már ma is elsődleges követelmény.

A támogatás hatására évente 2500-3000 hektár szőlőterület szűnik meg, főként a túltermeléssel küszködő vidékeken, ez pedig a minőségi bortermelés irányába mozdítja a piacot. Az igényeket az idén is augusztusban lehet benyújtani az MVH-hoz.

A támogatás hatására évente 2500-3000 hektár szőlőterület szűnik meg, főként a túltermeléssel küszködő vidékeken, ez pedig a minőségi bortermelés irányába mozdítja a piacot. Az igényeket az idén is augusztusban lehet benyújtani az MVH-hoz.-->