Logisztikai akcióterv 2009–2013

Közel kétéves tervezést és egyeztetést követően a kormány nyáron elfogadta a hazai logisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos középtávú intézkedéseket rögzítő, 2009–2013-ra szóló logisztikai akciótervet, de a korábban zöld utat kapott más akciótervekhez hasonlóan kihirdetése még várat magára. Így egyelőre csak annyit lehet tudni róla, amennyit a kormány döntését követő háttérbeszélgetésen elmondtak.

A logisztikai akcióterv alapvető célja, hogy 2013-ra Magyarország a kelet-közép-európai térség meghatározó logisztikai szolgáltató centrumává váljon. Várható hatásai között szerepel, hogy az ágazat GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi mintegy öt százalékról a nyugat-európai 6-6,5 százalékra emelkedjen.

Hazánkban 2007–2013 között a logisztikai fejlesztésekre közvetlenül 73,5 milliárd forint hazai és uniós forrás áll rendelkezésre. Közvetve pedig a logisztika szempontjából is fontos közlekedési infrastruktúra-projektek megvalósítására – a Közlekedési operatív program keretében – 5,2 milliárd euró jut a hétéves ciklus alatt.

A logisztikai akcióterv – amely a Magyar logisztikai stratégia 2007–2013-ra épül – kilenc intézkedést tartalmaz. Ezek megvalósítása – több, már futó, illetve előkészítés alatt álló programtól eltekintve – 2009 második fél évében indul, és fő felelőse a gazdasági tárca, de a logisztika komplexitása miatt az intézkedések számos más minisztériumot (például közlekedési, pénzügyi, oktatási, munkaügyi, agrár, honvédelmi) is érintenek. A javasolt fejlesztéspolitikai eszközök inkább a meglévő források, programok biztosítására, semmint új források bevonására irányulnak. Az akcióterv elsősorban a nemzetközi szintű versenyképesség hosszabb távú javítását, nem pedig a rövid távú válságkezelést célozza. A feladatok eredményes megvalósításához a jövőben is be kívánják vonni a civil és az üzleti szereplőket.

Az akcióterv intézkedéseit négy csoportba – beruházásösztönző intézkedések, marketingakciók, logisztikai szempontból meghatározó részstratégiák, a képzés javítását és a kkv-k logisztikájának fejlesztését megalapozó felmérése – sorolták. A beruházásösztönző intézkedések közé tartozik egyrészt a logisztika szempontjából fontos, az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti, vasúti, vízi úti, valamint térségi elérhetőségének javítását célzó közlekedési infrastruktúra-projektek megvalósítása, amelyet az Új Magyarország fejlesztési terv KÖZOP akciótervének intézkedései tartalmaznak. Másrészt a vasúti normál és széles nyomtáv közötti váltást és a schengeni külső határ potenciáljának kiaknázását célzó 37,869 milliárd forintos költségvetésű záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja. Ez a Fényeslitke–Komoró térségében a közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítását, a térségi vasúti és közúti infrastruktúrának, az oktatás-képzésnek a fejlesztését, a helyi kkv-k támogatását, marketing-akcióprogram megvalósítását, valamint településrendezési tervek létrehozását tartalmazza.

A beruházásösztönző intézkedések között szerepel továbbá a logisztikai központok szolgáltatási árbevételének növekedését célzó – a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését, illetve a kísért kombinált szállítás működését segítő – támogatási programcsomag. Ennek hátteréül a KÖZOP-4.1. kivételével már működő támogatások – a gazdaságfejlesztési, a közép-magyarországi, a közlekedési operatív programok pályázatai (GOP-3.2.1., KMOP-1.4.2., KÖZOP-4.1.), illetve a ro-la működési támogatás – szolgálnak.

A marketingakciók egyike, a Logisztikai kereskedelemfejlesztési program a magyar logisztikai szolgáltatók régiós terjeszkedését kívánja elősegíteni. Ennek során a program végrehajtásáért felelős ITDH azonosítja a jelentősebb kiállításokat, felméri a potenciális hálózatokat, azonosítja a beszállítói lehetőségeket, és nemzetközi kiállításokon is részt vesz. A másik eleme a logisztikai országmarketing, amellyel a Magyarországra történő külföldi logisztikai beruházásokat kívánják ösztönözni.

Az akcióterv részét képezi a logisztikai szempontból meghatározó két részstratégia is. Az egyik a közúti (áruszállítási) úthasználati díjstruktúra korszerűsítését megalapozó középtávú díjstratégia. Célja, hogy a szabályozási és technikai környezet (például használatarányos útdíj bevezetése) közeljövőben várható változásait megfelelően tudják kezelni. A szakmai szervezetekkel egyeztetett stratégia a díjak megállapítását, valamint a keletkező bevételek felhasználását tartalmazná, különös tekintettel a versenyképességre, a külső költségek érvényesítésének mértékére. A díjstratégia alapelveit szeptember végére kell kialakítaniuk az érintett minisztériumoknak: a közlekedési, a pénzügyi és a környezetvédelmi tárcának. A másik a vámhatóság szolgáltatásainak fejlesztése.

A negyedik intézkedési csomag a képzés javítását és a kkv-k logisztikájának fejlesztését megalapozó felméréseket tartalmazza.

Hazánkban jelenleg mintegy 30 ezer, zömében kis- és középvállalkozás, logisztikai szolgáltató működik, és több magyar, a régióban meghatározó jelentőségű csoport (például Waberer’s, Masped) is létrejött. A logisztikai ágazat társas vállalkozásai 2007-ben 2626 milliárd forint árbevételt értek el, és közel 160 ezer főt foglalkoztattak. Magyarország a Világbank Logistics Performance Index (logisztikai versenyképességet mérő) listáján az EU12 legjobbja. A Cushman & Wakefield tanácsadó cég által a logisztikai központok létrehozási feltételei alapján kétévente készített európai ország- rangsorban pedig a harmadik helyre lépett elő. VG

A kormány célja, hogy a négy kijelölt ágazat a válságot követően tovább erősítse a magyar gazdaság növekedését.

A kormány célja, hogy a négy kijelölt ágazat a válságot követően tovább erősítse a magyar gazdaság növekedését. Az akcióterv intézkedéseinek várható hatásai - Magyarország egy a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű logisztikai centrummá válhat

- A logisztikai képzések fejlesztése és a magyarországi beruházások hatására növekedhet az ágazatban foglalkoztatottak száma

- A nyugat-európai szintre emelkedhet a hazai logisztikai ágazat GDP-hez való hozzájárulása

- Javulhat a magyar – különösen a kis- és közepes – vállalkozások versenyképessége

- A fenntartható fejlődés kívánalmait figyelembe vevő intézkedések javítják a gazdasági környezetet, és csökkentik az áruforgalom által okozott negatív hatásokat

- A kapcsolódó szabályozások révén Magyarország vonzóbbá válhat a külföldi befektetők számára is-->