MLE-felmérés az oktatás helyzetéről

A magyar logisztikai oktatási rendszer csekély részét jellemzi, hogy bármely szintű képzése mostani, illetve a leendő munkavállalók számára olyan képesítést adjon, amely a szakterületen elméleti és gyakorlati téren is kellően elmélyült tudást biztosít – derül ki a Magyar Logisztikai Egyesületnek (MLE) a logisztikaoktatás helyzetéről készített felméréséből. Doór Zoltán elnök a középfokú képzésekről szólva elmondta: az OKJ-s tanfolyamok gyakorlatilag tömegáruvá váltak az elmúlt 10-15 évben, a különböző felnőttképző intézmények ontják a bizonyítványokat, minimális képzésre fordított időfelhasználás és nulla gyakorlati oktatás mellett. A szakközépiskolák szakképző évfolyamain végzők jelentős része pedig nem a szakmáért végzi el az iskolát, hanem anyagi okokból, „időhúzásból”, esetlegesen többletpontok megszerzéséért további felsőfokú tanulmányaikhoz, és szinte nem is gondolkoznak a képzés felhasználásában a kis társadalmi elismertség miatt.

A felsőfokú oktatási intézmények által meghirdetett alap BA, BsC és mesterképzési MA, MSc szakok spektruma nagyon széles. Tizennyolc felsőfokú intézmény negyvenöt szakon oktatja a logisztika valamely ágát.

Összegezve: az oktatási struktúra nem kedvez a munkaerő-piaci igényeknek, hiszen nincs állami jegyzékben szereplő, elismert, magas színvonalú és gyakorlati ismereteket együttesen adó logisztikai képzés. Mindezek következményeként a vállalatok, a vállalkozói szféra jelentős összegeket költ a munkavállalóik képzésére, annak ellenére, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottakat vesz fel. A cégek tréningeket, kiegészítő képzéseket szerveznek, hogy a munkavállalóik az adott vállalkozás tevékenységeit, folyamatait képesek legyenek elvégezni, mert nagyon ritka esetben jutnak olyan emberi erőforráshoz, akik a feladatokat a gyakorlatban, a vállalat specifikumait szem előtt tartva el tudják végezni.

Az MLE a felmérés tapasztalatait beépíti oktatási rendszerébe – mondta Doór Zoltán.