Többletenergia nyerhető a bioetanol gyártásakor

Költséghatékonyabbá teszik Brazília bioetanol-termelését azok a turbinák, amelyeket a Siemens fejlesztett ki, speciálisan a brazíliai adottságokhoz igazítva. A berendezések által pótlólagos energia nyerhető ki a termelés során keletkező biomasszából, a bagaszból (bagasse) – ismertette a német társaság. Brazíliában a bioetanolt az erre a célra termesztett (és így nem a cukorgyártástól elvont) cukornádból állítják elő. A cukornád őrlése és a nedv kisajtolása után fennmaradó, cellulózban gazdag rostos hulladékot, a bagaszt a múltban eltüzelték vagy a cellulóziparban dolgozták fel. Manapság sok cukorfinomító kis biomassza-erőművekben hasznosítja, és az energiát a termelési folyamatába táplálja vissza, a bagasz ugyanis a növény által termelt energia 30 százalékát tartalmazza.

A biomassza-erőművek, amelyekben bagaszból áramot vagy gőzt termelnek, tovább javítják az etanolgyárak hatékonyságát és egyben a szén-dioxid-mérleget is, hiszen az általuk kibocsátott CO2 zömét felhasználják a cukornád újratermelésében. Sok brazíliai cukorüzemnek van már az etalongyárhoz kapcsolt, 25–70 megawatt teljesítményű erőműve, igaz, a beruházási költségek magasak. Ezért a Siemens az SST300 típusú, Európában igen sikeres gőzturbináját a brazil viszonyokhoz igazította: brazil mérnökökkel úgy módosította a berendezést, hogy az kizárólag ottani anyagokból, helyben termelhessen. Ezzel 30 százalékkal vált olcsóbbá a bioetanol-termelés, ezáltal javult a brazíliai gyártók versenypozíciója.

Trend. Brazília a gépjármű-üzemanyagként hasznát bioetanol legnagyobb előállítója a világon. Ott ez az üzemanyag olcsóbb, mint a benzin, és az autók mintegy fele jár etanol-benzin keverékkel hajtott úgynevezett flexi-fuel motorral. Európában ugyan a bioetanol négyszer anynyiba kerül, mint a cukornádnak kedvező klímájú Brazíliában, de előrejelzések szerint 2020-ra a világ benzinfogyasztásában 10 százalékkal részesedik, nagyrészt annak köszönhetően, hogy Indiában nagymértékben nőtt az alkalmazási területe. VG