
Lerohanják Iránt? – geopolitikai feszültségek uralják a gázpiacot, kikerült a kormányrúd az időjárás kezéből
Az olaj- és a gázár is felfelé indult csütörtökön a fokozódó amerikai–iráni feszültség árnyékában, amin az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás és a rendkívül alacsony európai gázkészletek sem segítenek.

Az olaj- és a gázár is emelkedik
A Brent olajfajta hordónkénti ára 1 százalékos drágulás után átlépte a 71 dolláros szintet, de a TTF holland gáztőzsdén is ismét 33 euró/megawattóra fölé kúszott, noha pár napja még a 30 eurós szint alá is benézett az árfolyam. Egy esetleges amerikai–iráni háború ugyanis lezárhatja a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajellátásának jelentős része halad keresztül, és
ahol a világ második legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőrének, Katarnak a szállítmányai is keresztülhaladnak.
A Reuters összefoglalója szerint szerdán az amerikai fél a genfi tárgyalások összeomlásáról számolt be Iránnal, ami arra utalhat, hogy fegyveressé válik a két ország konfliktusa. A The Wall Street Journal pedig repülőgép-követő oldalak és egy amerikai tisztviselő alapján arról ír, hogy a 2003-as iraki háború óta nem látott amerikai légierőt halmoztak fel a Közel-Keleten, bár azóta az is látszott több felületen, hogy egy részük visszatért az Egyesült Államokba.
Amerika előtt több lehetőség is nyitott
A térségbe folyamatosan érkeztek a csúcsmodern F–35 és F–22 vadászgépek, és már egy második repülőgép-hordozó is a régió fel tart. Mindez lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok egy tartós légi kampányt folytasson a perzsa ország ellen, szemben a tavaly júniusi Midnight Hammer (éjféli kalapács) egyszeri légi csapásával. A katonai opciók között felmerült a katonai és politikai vezetők célba vétele az iráni kormány megdöntése érdekében, de felmerült a nukleáris és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos létesítmények elleni támadások sorozata is.
Mind a két lehetőség könnyen hetekig tartó műveletté terebélyesedhet.
Bár Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy a diplomáciai megoldást részesíti előnyben, melynek során Irán nukleáris programját megszüntetik, ahogy az országhoz köthető külföldi fegyveres csoportokat is felszámolják, valamint a ballisztikus rakétáit is leszerelik. Utóbbira Irán nem valószínű, hogy hajlandó lesz, ugyanis az ország gyenge légierejének tükrében a fő elrettentő erőt a ballisztikus rakéták jelentik.
A globális olaj- és gázellátást fenyegető kockázat akkor erősödik fel, amikor az Európai Unió gáztárolói szinte konganak az ürességtől. A tárolók ugyanis a Gas Infrastructure Europe adatai szerint csak 32,5 százalékig vannak tele, ami több mint 10 százalékponttal alacsonyabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Február vége felé hasonlóan alacsony készletszintet utoljára 2022-ben jegyeztek fel, az orosz–ukrán háború kitörése előtti napokban.



