Megállíthatatlan a mobilinternet

Netpiac. Magyarországon mobilinternet-szolgáltatást már 2008 végén többen vettek igénybe a teljes lakosságra vetítve, mint Norvégiában, vagy Kínában – derül ki a GKIeNET–T-Home–T-Mobile kutatásából. Ez év első hat hónapjának végén Magyarországon a világhálós előfizetések száma meghaladta a 2,4 milliót Magyarországon, ezen a piacon az elmúlt egy évben a növekedés motorja egyértelműen a széles sávú mobiltechnológia volt. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) legutóbbi gyorsjelentése szerint az elmúlt fél évben közel 50 százalékkal nőtt a magyarországi mobilinternetezők száma; augusztus végén a három hazai szolgáltató együttvéve már 722 ezer mobilnetes ügyfelet tartott nyilván. Augusztusban arathatott a mobilpiac is, abban a hónapban nemcsak a kártyák száma ugrott meg, de március óta először az egy előfizetőre jutó átlagos adatforgalom is emelkedett.

Nálunk a felnőtt lakosságból 3,4 millió főt lehetett tényleges internethasználónak tekinteni az időszak végén, vagyis ennyien töltöttek havonta legalább egy órát valamilyen formában a világháló elérésével vagy e-mailezéssel. A kutatás rámutat, hogy a világhálót használók több mint fele legalább négy éve netezik már, harmaduk két-három éve, míg tizedük az elmúlt egy évben vált internethasználóvá. Az internetező felnőttek 58 százaléka napi rendszerességgel látogatja a világhálót.

Az eddigi tapasztalatok alapján két év múlva a lakossági internet-előfizetések száma eléri a számítógéppel ellátott háztartások két évvel korábbi számát. A számítógépek, ezen belül is a laptopok árának csökkenése így közvetetten az otthoni internethasználat növekedéséhez is hozzájárul. Az összemérhetőség a széles sávú mobilinternet-szolgáltatás megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével viszont csak részben lehetséges, mert a mobiltechnológia az egyéni, míg a vezetékes elérési módok a háztartási igényeket hivatottak kiszolgálni – emelik ki a kutatócég elemzői.

Nemcsak nálunk, hanem a világ más tájain is a SIM kártyán keresztül terjed leggyorsabban az internethasználat. A lakosság arányát tekintve Japánban vesznek a legtöbben igénybe mobilinternet-szolgáltatást, ez nem is meglepő: tíz évvel ezelőtt, 1999-ben itt jelent meg a világon elsőként a mobilinternetezés lehetősége. Európában Nagy-Britannia jár az élen ezzel az elérési móddal.

A mobilhálózatokon keresztüli internetezés háromféleképpen vehető igénybe. Egyrészt a mobiltelefon képernyőjén keresztül vagy a hagyományosabb módon, a számítógép monitorán. Ez utóbbi esetben meg lehet különböztetni, hogy a számítógép adatkártya, illetve USB-modem segítségével kapcsolódik a mobilhálózatra, vagy a mobiltelefon látja el a modem funkcióját. Magyarországon a mobilinternet-szolgáltatást leggyakrabban egyelőre adatkártya használatával veszik igénybe, ezek aránya 79 százalék. A mobiltelefon modemként való alkalmazása kevésbé elterjedt, alig haladja meg a teljes ügyfélkör egyötödét. A mobiltelefon képernyőjén pedig még kevesebben – 14 százalék – szoktak böngészni. Az előfizetők 86 százaléka jelenleg csak egyetlen módon használja a technológiát, míg a leginkább jellemző kombináció, az adatkártyás internetezés mellett a mobiltelefonos böngészést preferálja az ügyfelek 6 százaléka. A mobiltelefonos netezés elsősorban azok körében népszerű, akiknek más típusú, otthoni előfizetésük is van, ez a hozzáférési mód elsősorban a magas végzettségű férfiakra jellemző.

Eredetileg az internet terjedése is a munkacélú felhasználásnak köszönhetően kezdődött, míg mára a magáncélú felhasználása vált dominánssá. Várhatóan ugyanezt a pályát futja majd be a mobilinternet-szolgáltatás is, csak jóval rövidebb idő alatt. Magyarországon a mobilinternetre előfizetőknek valamivel kevesebb mint a fele használja kizárólag magáncélra az internetet, míg 69 százalékuk véli úgy, hogy az internetezés inkább magáncélú, mint munkacélú. Az ügyfelek egyhatoda fele-fele arányban használja magán- és munkacélra is a mobilnetet.

Ezzel csaknem megegyező mértékben készítenek fényképet és hallgatnak zenét a telefonjukon a távol-keleti fiatalok. Elektronikus leveleiket legnagyobb mértékben – 72 százalékban – a japán tizen- és huszonévesek érik el a mobiljukon.

Ezzel csaknem megegyező mértékben készítenek fényképet és hallgatnak zenét a telefonjukon a távol-keleti fiatalok. Elektronikus leveleiket legnagyobb mértékben – 72 százalékban – a japán tizen- és huszonévesek érik el a mobiljukon.

-->