Végtelen történet – A GM-é marad az Opel

Fritz Henderson, a General Motors vezérigazgatója ma közölte, hogy az európai üzleti körülmények és az óriásvállalat általános állapota javult azóta, hogy a vállalat az Opel eladása mellett tette le a voksát, ezért a GM nem fogadja el a Magna International és orosz partnerei ajánlatát. Az Opel átszervezése a becslések szerint 3 milliárd euróba fog kerülni.

A döntés nagy felzúdulást keltett Németországban, ami nem csoda, hiszen Berlin már jó ideje hangoztatja, hogy a Magnát látná szívesen az Opel új tulajdonosaként. Rainer Buederle gazdasági miniszter felháborítónak nevezte a GM lépését és hangoztatta: a kormány mindent megtesz, hogy visszaszerezze az üzlet reményében már kifizetett áthidaló kölcsönt. A GM a német hírforrások szerint azóta közölte, hogy hajlandó az 1,5 milliárd eurós hitel megtérítésére.

Az ellenálláshoz az Opel alkalmazottai is csatlakoztak. Klaus Franz, a cég üzemi tanácsának vezetője szerda reggeli nyilatkozatában bejelentette, hogy figyelmeztető jellegű munkabeszüntetésekkel kívánnak tiltakozni a döntés ellen. A sztrájkot a szakszervezetek is támogatásukról biztosították.

Az Opel-saga kezdete legalább júliusig vezethető vissza, ekkor dőlt el, hogy a Magna-GAZ-Szberbank csoport, az RHJ International, a BAIC, valamint a Riplewood pénzügyi befektetési cég nyújt be vételi ajánlatot a GM német leányára.

A kínai konszern már július közepén kiesett a versenyből, a Fiat pedig azért vonta vissza már korábban ajánlatát, mert az olasz cég vezére szerint nem engedtek számára betekintést az Opel könyvelésébe. Augusztusra az RHJ és a Magna, valamint orosz partnere maradtak talpon, a General Motors pedig egyre halasztotta a döntés meghozatalát. A Magna egyébként időközben tovább javította ajánlatát, a 350 millió eurós azonnali forrás mellett 150 millió eurónyi átváltható kötvényt is ajánlott az Opelért. A kanadai-orosz vásárlójelölt gyakorlatilag a kezdetektől a német kormány támogatását élvezte, ahogyan az a kancellár a gazdasági miniszter nyilatkozataiból is kiderült.

A Ford viszont – az iparág más szereplőinek aggodalmát kifejezve – közölte, hogy "figyelemmel kíséri " a Magnát. Az autógyártók az aggasztotta, hogy a Magna számos céget lát el alkatrészekkel, ezért ipari titkok szivároghattak volna ki, ha a kanadai cég az Opel tulajdonosává vált volna. Eközben az Opel szakszervezete már augusztus közepén "látványos lépéseket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha a GM nem dönt záros határidőn belül az Opel sorsáról.

Szeptember 10-én már véglegesnek tűnt a Magna győzelme. A General Motors ekkor bejelentette: a Magna-Szberbank 55 százalékos tulajdont szerez az Opelben, míg a német leányvállalat dolgozói a cég 10 százalékának tulajdonosai lesznek. a General Motors a részvények 35 százalékát tartja meg.

Berlin 4,5 milliárd eurós támogatás ajánlott fel a Magnának, amely a bejelentés után közölte: 11 ezer alkalmazottól válik meg. A közlést az Opel-dolgozók tiltakozási hulláma követte, amihez csatlakozott a brit társmárka, a Vauxhall sorsa miatt aggódó brit kormányzat is. Az ügy Brüsszelig is eljutott, az EU vizsgálni kezdte az állami támogatási felajánlást, mivel felmerült, hogy az korlátozza a versenyt. Berlin ezért kénytelen volt leszögezni, hogy a támogatás nem kifejezetten a Magnának szól, azt megkaphatja az Opel bármely vásárlója.

Ez azonban a múlté, hiszen az Opelt a mintegy hat hónapos huzavona után végül mégsem vásárolja meg a Magna. A General Motors közölte, hamarosan a német kormánynak is bemutatja az európai leány átalakítására vonatkozó terveit.