Az Eximbank kétmillió euróval szállt be a boltba, de azt nem a magyar cég kapta arra, hogy beszálljon a gyár építésébe – tudta meg egy az Index az állami bankhoz közeli, nem hivatalos forrásból.
Az Eximbank a kínai céggel kötötte a hitelszerződést, méghozzá meglehetősen kedvezőnek tűnő feltételekkel. Az Index úgy tudja, a vételárnak csak tíz százalékát kellett önerőből kifizetnie a hitelt felvevő Dzsong Hszingnek, aki a pénzből a magyar Eu-Milktől vásárolta meg a technológiát.
A kölcsönt így értelemszerűen a kínai cégnek is kell törlesztenie. Az Index információi szerint ez nem történt meg, holott a 2007 őszi megállapodásban szereplő kölcsönnek már a tőkerészét is törleszteni kellene.
Nemcsak a hiteltörlesztés várat magára, hanem ami sokkal fontosabb, a sorozatgyártás is. A kínaiak szerint a magyar technológia nem alkalmas arra, hogy folyamatosan azonos minőségen termeljen, néhány napos távlatokban is annyira eltérő minőségű és méretű csokis túrórudak jönnek le a gépsorról, hogy a terméket még szabványosítani sem lehetett.
Az Eu-Milik, magyar fél szerint ezzel szemben a kínaik a próbaüzem kezdetén elismerték, hogy jó a technológia, ahogyan elismerték a hitelfizetési kötelezettségüket is.
Az Index úgy tudja, az EU-Milk a Dzsong Hszinggel történt szerződéskötés után megállapodott egy helyi marketinges céggel a termék kínai bevezetéséről, ezért több mint félmillió eurót fizettek ennek a cégnek reklámtevékenységért. Ez a társaság azonban – amelynek egyik vezetője rokoni kapcsolatban áll a Dzsong Hszing egyik vezetőjével – a munka elvégzését eddig semmivel nem tudta igazolni.
