Ezt támasztja alá az is, hogy az ágazat kivitele várhatóan idén is hasonló mértékű lesz, mint a múlt évben volt, azaz megközelíti a 6 milliárd eurót. Nem tagadta ugyanakkor azt sem, hogy a mezőgazdaság nyeresége az idén a tavalyinak a felére esett vissza. Igaz, a 2008-as év mezőgazdasági szempontból az elmúlt évtized legjobb évének számított, jegyezet meg a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 2.000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett az idén az ágazatban átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött.
A miniszter jó döntésnek mondta, hogy az ország uniós csatlakozását követően az ágazat rendelkezésére álló mintegy 1.300 milliárd forint többletforrás felét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére különítették el. Ennek eredményeként - az uniós pénzek és a nemzeti források felhasználásával - az állattenyésztésben mintegy 400 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, és mintegy 300 milliárd forint értékű új erőgép és munkaeszköz kerülhet az agráriumba.
Ebben az évben a gépberuházások támogatására mintegy 40 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda azoknak a gazdálkodóknak, akik modernizálni szerették volna gazdaságuk gépparkját. Az állattartás körülményeit pedig nemcsak a technikai eszközök modernizálásának segítésével, hanem az állattartás más költségeinek - például az állatjóléthez kapcsolódó kiadások - támogatásával is igyekezett mérsékelni ebben az évben az agrárkormányzat.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében kapott támogatást a kertészet korszerűsítése, az agrár-környezetgazdálkodási programok megvalósítása, valamint a fiatal gazdálkodók pályakezdési lehetőségei is javultak. A vidéki életminőség jobbítása is a célkitűzések között szerepelt. Például a mikro-vállalkozások tevékenységének serkentésével, tevékenységük diverzifikálásának és a falusi turizmus fejlesztésének ösztönzésével pedig a vidéki munkahelyek megtartását illetve új munkaalkalmak teremtését kívánta támogatni az agrárkormányzat. Emellett jutott még pénz e program keretében a falumegújításra és a vidéki örökség megőrzésének finanszírozására is.
Az agrártárca vezetője elismerte, hogy az agrárvállalkozások az idén a korábbiaknál kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak kölcsönökhöz. A pénzintézetek ugyanis szűkítették a hitellehetőségeket, amit az agrárvállalkozások is megéreztek. Ezért az agrárkormányzat egyik legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy fenntartsa az ágazat finanszírozhatóságát a nehezebb gazdasági viszonyok között. Ezt sikerült is megoldani - húzta alá Gráf József.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködése nélkül nem működött volna a 60 milliárd forintos hitelprogram, amely kifejezetten az agrártermelőket célozta meg. Külön kiemelte, hogy a kertészeti ágazatban a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését segítő mintegy 5 milliárd forintos hitelcsomag kevésnek bizonyult, és ezért azt további 3 milliárd forinttal egészítette ki a kormány jóváhagyásával az agrártárca.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.