Ezt támasztja alá az is, hogy az ágazat kivitele várhatóan idén is hasonló mértékű lesz, mint a múlt évben volt, azaz megközelíti a 6 milliárd eurót. Nem tagadta ugyanakkor azt sem, hogy a mezőgazdaság nyeresége az idén a tavalyinak a felére esett vissza. Igaz, a 2008-as év mezőgazdasági szempontból az elmúlt évtized legjobb évének számított, jegyezet meg a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 2.000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett az idén az ágazatban átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött.
A miniszter jó döntésnek mondta, hogy az ország uniós csatlakozását követően az ágazat rendelkezésére álló mintegy 1.300 milliárd forint többletforrás felét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére különítették el. Ennek eredményeként - az és a nemzeti források felhasználásával - az állattenyésztésben mintegy 400 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, és mintegy 300 milliárd forint értékű új erőgép és munkaeszköz kerülhet az agráriumba.
Ebben az évben a gépberuházások támogatására mintegy 40 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda azoknak a gazdálkodóknak, akik modernizálni szerették volna gazdaságuk gépparkját. Az állattartás körülményeit pedig nemcsak a technikai eszközök modernizálásának segítésével, hanem az állattartás más költségeinek - például az állatjóléthez kapcsolódó kiadások - támogatásával is igyekezett mérsékelni ebben az évben az agrárkormányzat.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében kapott támogatást a kertészet korszerűsítése, az agrár-környezetgazdálkodási programok megvalósítása, valamint a fiatal gazdálkodók pályakezdési lehetőségei is javultak. A vidéki életminőség jobbítása is a célkitűzések között szerepelt. Például a mikro-vállalkozások tevékenységének serkentésével, tevékenységük diverzifikálásának és a falusi turizmus fejlesztésének ösztönzésével pedig a vidéki munkahelyek megtartását illetve új munkaalkalmak teremtését kívánta támogatni az agrárkormányzat. Emellett jutott még pénz e program keretében a falumegújításra és a vidéki örökség megőrzésének finanszírozására is.
Az agrártárca vezetője elismerte, hogy az agrárvállalkozások az idén a korábbiaknál kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak kölcsönökhöz. A pénzintézetek ugyanis szűkítették a hitellehetőségeket, amit az agrárvállalkozások is megéreztek. Ezért az agrárkormányzat egyik legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy fenntartsa az ágazat finanszírozhatóságát a nehezebb gazdasági viszonyok között. Ezt sikerült is megoldani - húzta alá Gráf József.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködése nélkül nem működött volna a 60 milliárd forintos hitelprogram, amely kifejezetten az agrártermelőket célozta meg. Külön kiemelte, hogy a kertészeti ágazatban a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését segítő mintegy 5 milliárd forintos hitelcsomag kevésnek bizonyult, és ezért azt további 3 milliárd forinttal egészítette ki a kormány jóváhagyásával az agrártárca.
