BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Mindent ingyen akar a magyar netező

A felhasználók 80 százaléka ingyenes hozzáférést szeretne az internetes tartalmakhoz: egyharmaduk ingyenes tartalmakat akar, hirdetések nélkül, nagyobb részük viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat is.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is a többség reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretne.  Honfitársainknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért – állapítja meg a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK Association által készített, az internetes hozzáférést feltérképező felmérés.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező és a világhálót magáncélra használó internetezők 13 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért: 8 százalékuk fizetne a reklámmentes tartalomért, 5 százalékuk pedig még akkor is hajlandó lenne fizetni, ha a hirdetések is megjelennének. A többség azonban továbbra is ingyenesen szeretné használni az internetet, ahogyan eddig is tette – derül ki a GfK Custom Research és a GfK Association által a Wall Street Journal Europe megbízásából 17 országban végzett felmérésből.

A felmérés során többek között arra kérdeztek rá a felhasználóknál, hogy vajon hajlandóak lennének-e fizetni az internetes tartalomért – különösen azokon az oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános információkat kínálnak, mint pl. a Wikipedia. A válaszadók 80 százaléka továbbra is ingyenes hozzáférést akar: egyharmaduk ingyenes tartalmakat szeretne, hirdetések nélkül, nagyobb részük (46 százalék) viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat.

„Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is azok vannak többségben, akik reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretnének (CEE 41 százalék, Magyarország 43 százalék). A magyaroknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért, szemben az összes országra mért 13 százalékkal” – mondta el Nagy István, a GfK Hungária Média szektorának menedzsere.

Közép-Kelet-Európában a listát a hírek olvasása vezeti (69 százalék), ezt követi az e-mailezés és az informálódás (48 százalék illetve 45 százalék). Hazánkban és a lengyeleknél előkelő helyen a web 2.0-s internetes alkalmazások. A web 2.0-s alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter a negyedik helyre kerültek, a globális eredmények alapján 4 felhasználóból 1 látogatja a közösségi oldalakat. Érdekesség, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem igazán népszerű ez a tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka rendszeres használója a közösségi oldalaknak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek