Nagy-Britanniában a kormány felhagyott a lakosság egészét megcélzó oltási programmal, és már csak a gyerekek, a terhes nők, az egészségügyi problémákkal küzdők, illetve az egészségügyi és szociális dolgozók elérésére törekszik. London ezért lemondta a további rendeléseket a Baxter gyógyszergyárnál, és a szállítandó mennyiség csökkentéséről tárgyal a GlaxoSmithKline-nal (GSK). Az eredeti megállapodások értelmében Nagy-Britannia összesen 500 millió fontot fizetne a két cégnek a vakcinákért.
Németország a múlt héten állapodott meg a GSK-val 50 millió darabos, 416,5 millió eurós rendelésének módosításáról; Alsó-Szászország egészségügyi miniszterének becslése szerint ennek a 2010 tavaszáig kiszállítandó mennyiségnek a fele is elég lenne. A megállapodás részleteit azonban csak annak jóváhagyása után, várhatóan a napokban hozzák nyilvánosságra.
Spanyolország már a múlt hónapban bejelentette, hogy felesleges készleteit visszaküldi a gyártóknak (akikkel erre lehetőséget szerződéseket kötött), vagy más uniós országokba szállítja azokat. Hollandia és Svájc ugyancsak a továbbértékesítés vagy az elajándékozás lehetőségeit kutatja.
Magyarországon az egészségügyi hatóság négymillió oltóanyagot rendelt meg az Omninvest Vakcinagyártó Kft.-től. Az le is szállította a mennyiséget az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek – mondta lapunknak Németh Zsolt, a társaság kommunikációs vezetője. További kétmillió egység legyártásáról is született szóbeli egyezség, ám erre csak szükség esetén kerül sor – tette hozzá. A hazai igények mellett több százezer vakcinát exportáltak az Európai Unión kívüli országokba a hazai, 1930 forintos ár többszöröséért, s további megrendelésekről tárgyalnak. Megtudtuk azt is, a gyártósorok egyelőre leálltak, karbantartást végeznek, s már készülnek a jövő évi szezonális influenza-oltóanyag és a H1N1 esetleges mutációja elleni vakcina előállítására.
Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint hazánk nemcsak azért van szerencsés helyzetben, mert saját vakcinája van, hanem azért is, mert kezdettől tudható volt, hogy a magyar gyártási technológiának köszönhetően a védettséghez elegendő egyetlen oltás. Kökény egyébként provokációnak tartja azokat a vádakat, amelyek szerint egyes nagy gyógyszercégek befolyásolták az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) és egyes tudósokat a tömeges oltási kampányok indítása érdekében, hogy minél nagyobb profitra tegyenek szert. Wolfgang Wodarg, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egészségügyi albizottsága elnökének ilyen értelmű felszólalása alapján a testület január végén meg is hallgatja az érintetteket.
Kökény szerint azonban a WHO körültekintően és időben figyelmeztetett, hogy az új vírus az eddig ismertektől eltérően jelentkezik majd. Ez be is igazolódott, hiszen elsősorban a terhesek és a fiatalok számára jelent nagyobb veszélyt, hazánkban is többen vesztették életüket ezekből a csoportokból. Úgy tűnik, nem a legpesszimistább verzió következett be a járvány első hullámában, ám Európa-szerte sok ezren betegedtek meg. Nem szabad azonban lebecsülni a veszélyt, hiszen akár a spanyolnáthát, akár a hongkongi influenzát nézzük, azok két éven át fenyegették az embereket.
A WHO ajánlása szerint a világjárvány féken tartásához a lakosság 60 százalékának átoltottságára van szükség. Nálunk eddig a lakosság 30 százaléka vette föl az oltást, csak néhány ország, köztük a svédek előznek meg bennünket. Lehetne magasabb is ez az arány, ha a járvány kezdetén nem lett volna megosztott a szakma és a politika – állítja Kökény.
Az Országos Epidemiológiai Központ arról tájékoztatott, hogy a múlt évi kiugró, heti 20 ezernél több influenzás esetszám – vélhetően az iskolai szüneteknek és az ünnepek alatti otthon tartózkodásnak köszönhetően – az év fordulójára 10 700-ra csökkent. Az év első hetében 344 influenzagyanús beteget ápoltak a kórházakban. Egyébként a múlt év 21. hete óta 6663 betegnél végeztek virológiai vizsgálatot, s 1808 esetben igazolták a H1N1 vírust. Az ezzel összefüggő halálesetek száma 57. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szerint az influenza aktivitása még nem fejeződött be, az északi féltekén május közepéig kell számolni vele.
Gyógyszergyártói kilátások
A gyógyszergyárak a rendelések visszamondása ellenére is tetemes bevételekre számíthatnak a H1N1-vakcinák értékesítéséből. A Morgan Stanley korábban a Novartisnak 600 millió, a GSK-nak 3,6 milliárd, a Sanofinak pedig 1,1 milliárd dolláros rendelési értéket becsült 2009 utolsó és 2010 első negyedévére összesen.A bank szerint csak a német és spanyol lemondások 15 százalékos kiesést jelenthetnek a három gyártó számára.
A cégek teljes bevételéhez viszonyítva azonban nincs szó jelentős veszteségről. Egy elemzői becslés szerint a GSK a legrosszabb forgatókönyv – az összes európai rendelés 50 százalékának törlése – esetén is adózás előtti éves nyereségének csak kevesebb mint egy százalékát bukná el.
Mások azt hangsúlyozzák, hogy a kormányzati megrendelések még így is nagyban csökkentették a gyártók kockázatait, akiknek az influenzavakcinákból rendre óriási tételek maradnak a nyakukon.
A befektetők azonban érezhetően nyugtalanok: a GSK részvényei az elmúlt két hétben 5 százalékot estek.
A bank szerint csak a német és spanyol lemondások 15 százalékos kiesést jelenthetnek a három gyártó számára.
A cégek teljes bevételéhez viszonyítva azonban nincs szó jelentős veszteségről. Egy elemzői becslés szerint a GSK a legrosszabb forgatókönyv – az összes európai rendelés 50 százalékának törlése – esetén is adózás előtti éves nyereségének csak kevesebb mint egy százalékát bukná el.
Mások azt hangsúlyozzák, hogy a kormányzati megrendelések még így is nagyban csökkentették a gyártók kockázatait, akiknek az influenzavakcinákból rendre óriási tételek maradnak a nyakukon.
A befektetők azonban érezhetően nyugtalanok: a GSK részvényei az elmúlt két hétben 5 százalékot estek. Soka a vakcina Túl sok a H1N1-vakcina -->
