Év végérre kimászhat a tejágazat a gödörből

- A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2004-ben 1700 fejőstehenet tartott, 2009 végén már csak ezret. 2004 óta több mint félmilliárd forint veszteség keletkezett a tehenészetben, holott nem romlott a technológia és a szakemberek sem felejtették el tudásukat – érzékeltette az utóbbi években kialakult piaci helyzet tavaly csúcsosodó negatív hatásait Kun Mihály, a nagyüzem vezérigazgatója, a Magyar Agrárkamara Állattenyésztési Osztályának tegnapi ülésén. A kamara alelnöki tisztségét is betöltő szakember szerint nem a kormánnyal, a tejiparral, hanem a kiskereskedőkkel van a tejtermelőknek igazán bajuk, ugyanis európai gyakorlat, hogy a tej termékpályáján keletkező jövedelem 80 százalékát fölözik le a kereskedők.

- Valóban nem magyar jelenség ez – szögezte le Máhr András szakállamtitkár, aki röviden arról beszélt a tanácskozáson, hogy az Európai Unió legutóbbi agrárreform-intézkedései nem elfogadhatóak a tejtermelők számára. Hiába próbálta azonban a közösséget kormányzó Európai Bizottságot, és annak agrárbiztosát meggyőzni erről az összes tagország, nem lehetett a reformoktól eltéríteni a brüsszeli irányítást. Így alakult ki az a helyzet, hogy 2009-re megfeleződtek a tej korábbi felvásárlási árai, a kontinens minden országában óriási veszteséget termeltek a tehenészetek. Csak tavaly ősztől kezdve tapasztalható némi árnövekedés, de az árak még mindig nem fedezik a termelők költségeit. Ezért különféle támogatási csatornákon keresztül kell az ágazaton segíteni.

Máhr bejelentette, hogy március első felében megjelenik például az a rendelet, amely egy uniós rendelet - 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikkelye – alapján biztosít támogatási lehetőséget. A támogatás alapja a 2009/2010. kvótaév alatt értékesített tej mennyisége. A támogatás mértéke a 2013-as nemzeti támogatási felső határ 3,5 %-ának termeléshez kötött formában történő kifizetése, amely 46,2 millió euró, és amely összeg a tejágazatban kerül felhasználásra.. Ez nagyjából 6-7 forintnyi támogatást jelent tejkilogrammonként. Mivel a támogatás utófinanszírozott, a pénzt a termelők 2010 decemberétől kaphatják kézhez.

Szintén márciusban jelenik meg az a rendelet, mely során tejkilogrammonként 50-60 fillér uniós támogatáshoz jutnak a tehenészetek. Ennek alapja az a brüsszeli döntés, miszerint a közösségi költségvetésből a 27 tagországban összesen 300 millió eurót fordíthatnak a tejtermelők megsegítésére. Magyarországnak 3,5 millió euró jutott. Ezt a pénzt ez év közepéig kell kifizetni.

Nagyobb tétel lesz az az összeg, melyet állatjóléti támogatások formájában lehet majd igényelni. Az unió tavaly döntött arról, hogy gazdaságélénkítő csomag részeként Magyarország 48,3 millió eurót használhat fel a közösség keretéből e célra. Ezekre azok a tehenészetek pályázhatnak, melyek elmaradott, vagy hátrányos helyzetű térségben dolgoznak, illetve a telephely úgynevezett nitrát-érzékeny területen található. Mivel az 50 tehénnél többet tartó gazdaságok automatikusan az utóbbi körbe sorolódnak, ezért ezek mind pályázhatnak. Máhr szerint a lényeg az, hogy egy adott állapothoz képest kell vállalni az állatjóléti beavatkozások, fejlesztéseket, melyek alapján átlagosan 6-7 forint tejkilogrammonkénti támogatás igényelhető. Az erről szóló rendelet áprilisban láthat napvilágot, s 2011 első félévében fizetik a támogatást.

Emellett ebben az évben továbbra is a korábban megszokott SAPS-rendszer szerint kaphatnak – nagyjából 8 forint tejkilogrammonkénti - támogatást a tejtermelők. Azoknak, akik még nem vették igénybe, egyszeri kifizetésként 15 ezer euró erejéig állami támogatás folyósítható a mezőgazdasági termelőknek, ami 2010 végéig, vállalkozásonként egy alkalommal nyújtható.

Mindezek együttes hatásaként 20-22 forint támogatás gyűlhet össze tejkilogrammonként, s amennyiben az év során tovább emelkednek a tej felvásárlási árak, úgy az ágazat kikerülhet a mély válságból. A jövőt illetően pedig Máhr úgy véli, hogy ígéretes lehet az a folyamat, mely az EU-ban kezdődött és közösségi szinten igyekszik megregulázni a nagy áruházláncok térnyerését, igazságosabbá tenni a tej termékpályán képződő jövedelem termelők, feldolgozók és kereskedők között történő elosztását.

A szakállamtitkár elmondta még, hogy három forrásból támogatják ebben az évben a sertés- és baromfitartókat. Egyrészt állatjóléti támogatás igényelhető: ebben az évben a sertéságazatra 6, a baromfira 4 milliárdot különítettek el. Négymilliárd forint áll rendelkezésre a különféle állategészségügyi prevenciókra, betegségmegelőzés finanszírozásra és egymilliárd forinttal támogatja az állam az állati hulla ártalmatlanítás költségeit.