Lejtőn a szigetelőanyag-piac
Jelenleg ugyanakkor az árbevétel szinten tartása is szép eredménynek számít. Mint Varga András, a tószegi székhelyű, 52 fős Bachl Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak rámutatott: tavaly mintegy 15-20 százalékkal csökkentek az árak (az előző évi 5 százalék után), egyrészt a kisebb kereslet miatt, másrészt amiatt, hogy az állam nem ösztönzi az energiatakarékos házak építését. Igaz, a termelési mennyiség eközben nem csökkent, annak ellenére, hogy jóval kevesebb a beruházás, egyre több építtető áll ugyanis át a korábbinál vastagabb szigetelőanyagokra – tette hozzá a szakember.
Hasonlóan látja a helyzetet Kruchina Sándor, az épületekhez polisztirol hőszigetelő anyagokat gyártó osztrák Austrotherm Kft. magyar leányvállalatának marketingvezetője, aki a Világgazdaságnak ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak pozitív folyamatok is. Így sokat segít a keresletet gerjesztő panelprogram, valamint az, hogy a lakosság mobilizálható tőkéje egy részét energiamegtakarítást eredményező beruházásokra fordította. Az Austrotherm egyébként az előremenekülés taktikáját választotta, és két új terméket mutat be áprilisban a Construma szakmai vásáron – hangsúlyozta Kruchina Sándor.
A recessziót a Nikecell Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. is megérezte, de szerencsére időben kezdték meg az üveggyapot termékek exportra való gyártását. Így a cég árbevétele tavaly emelkedni is tudott, mégpedig 5 százalékkal – mondta lapunknak Kecső Zoltán ügyvezető igazgató, egyben a hőszigetelő-gyártók szakmai szövetségének elnöke.
Más cégek is az exportban látják a kiutat, például a balatonfűzfői Dow Hungary Vegyipari Kft., amely Ukrajnát kivéve az összes környező országba szállít. Egy új, 20 centiméter vastagságú szigetelőanyag-terméket pedig Ausztriába exportál a közel százfős üzem – mondta Balogh Imre ügyvezető igazgató, kiemelve, hogy az amerikai Dow Chemical Company tulajdonában lévő vállalat legdinamikusabban fejlődő piaca a lengyel, de a magyar és az osztrák is stabil, és jelentős mennyiséget vesz fel.
A kivitelben erősít a Bachl Kft. is, poliuretán termékeiket nem csupán Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába, de még Németországba is szállítják.
A szakemberek szerint jelentős gond ma Magyarországon, hogy az előírások túl megengedők. A 2006-tól hatályos új épületenergetikai rendelet szigorúbb ugyan, mint az elődje volt, ám jelentősen elmarad a kívánatostól. Így például az épületek külső falfelületének hővesztesége a rendelet szerint másfélszer akkora lehet, mint Csehországban vagy Szlovákiában. Kecső Zoltán szerint ugyan egyre vastagabb hőszigetelőket használnak fel a beruházók, de ebből a szempontból ezek az anyagok meg sem közelítik az Ausztriában és Németországban felhasználtakat. Ott a homlokzatra 10 centiméternél vékonyabb szigetelést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25-30 centiméteresekkel szigetelik. Nálunk egyelőre az is eredménynek számít, hogy tíz év alatt 4-5-ről
7-8 centiméterre nőtt a homlokzati szigetelések átlagos vastagsága – mondja a szakember.
Magyarországon mindeközben megjelentek az importanyagok, igaz, a szakma úgy látja, hogy azok minősége elmarad a kívánatostól. A piacot azonban is alaposan „megzavarják”. Mint Kecső Zoltán fogalmaz: „A román és szlovák termékek minősége nem éri el a hazai gyártmányokét, ám olcsóságuk miatt a magyar termelőknek csökkenteniük kellett áraikat.”
Versengő termékek
Ma Magyarországon becslések szerint (hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre) 17-18 kisebb-nagyobb hőszigetelő-gyártó működik. A szálas anyagok – kőzetgyapot, üveggyapot – adják a termelési mennyiség mint-egy felét, a másik felét pedig a műanyagalapú hőszigetelők.A legdrágább anyag a kőzetgyapot, amelyet a leginkább az ipar használ olyan területeken, ahol különösen magas hőmérsékletet kell szigetelni, illetve ahol fontos a tűzállóság.
A kőzetgyapot olvadási pontja 1000 Celsius-fok, a mintegy 15 százalékkal olcsóbb üveggyapoté 650. A csarnokrendszerek mellett üveggyapottal szigetelhetők a csővezetékek, hűtőházak, hűtőkocsik.
A polisztirol habok ára mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, mint a kőzetgyapoté.
A legdrágább anyag a kőzetgyapot, amelyet a leginkább az ipar használ olyan területeken, ahol különösen magas hőmérsékletet kell szigetelni, illetve ahol fontos a tűzállóság.
A kőzetgyapot olvadási pontja 1000 Celsius-fok, a mintegy 15 százalékkal olcsóbb üveggyapoté 650. A csarnokrendszerek mellett üveggyapottal szigetelhetők a csővezetékek, hűtőházak, hűtőkocsik.
A polisztirol habok ára mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, mint a kőzetgyapoté.-->
