Ritkaságok, mint a felhőkarcolók, hadihajók, adatközpontok – e módon kevesen gondolnak ezekre

Sokkal inkább az óriási erőforrásokon, a szervezésen, a gazdaság teljesítőképességén múlik az, hogy valódi ritkaságokat hozzunk létre, ezt a fogalmat ugyanis nem feltétlen csak a luxus kategóriájával lehet összekapcsolni – írja összeállításában az Origo. A lap összegyűjtött néhányat a világ legnagyobb ember alkotta tárgyai, építményei közül ennek illusztrálására.

Nagyobb, drágább, egyedibb: ezek az igazi ritkaságok

A cikk a ritka tárgyakkal foglalkozó gyűjtésében kitér rá, hogy nem vitatható: a nukleáris energia mind békés, mind katonai célú alkalmazása megtérülése mellett is drága, beruházásigényes folyamat. Ha az utóbbi vonatkozásra koncentrálunk, azt látjuk, hogy világszerte mintegy 12 331 nukleáris robbanófej létezik, amelyek döntő többsége mindössze néhány ország kezében összpontosul (főként az Egyesült Államok, valamint Oroszország kezében). Nukleáris fegyverek előállításához ugyanakkor nemcsak tudás, hanem erős gazdasági háttér is szükséges. Az Origo a latorállamnak tekintett Észak-Korea példáját idézi, mivel az ország annak ellenére valósított meg nukleáris programokat, hogy gazdasága gyenge, erőforrásai szűkösek. A programok ára az volt, hogy a nagy ellátórendszereket ennek a célnak rendelje alá az ország vezetése.

Az atomfegyerek darabaszámával összevethető a műholdak aktuális száma (12 149).

Az űralapú technológiák gyors terjedéséhez nem férhet kétség (elegendő csak Elon Musk Starlink vállalatára gondolni, mely tömegesen juttatja fel Föld körüli pályára az apró eszközöket). Ugyanakkor e mennyiség mellett közös vonás a nukleáris technológiákkal az is, hogy egy műhold elkészítésének és pályára állításának költsége, bár ütemesen csökken, de egy néhány éve kiadott elemzés szerint még mindig milliós-tízmilliós nagyságrend dollárban (ami még mindig mérsékeltebb, mint a korábban akár 200 millió dollárt is elérő darabköltség).

A globális infrastruktúrákhoz sorolható az internet és a rá szorosan támaszkodó iparág is: az internet és a digitális gazdaság gerincét adó, most már mesterséges intelligenciával támogatott adatközpontok száma 11 035, ami meglepően alacsony a globális adatforgalom mértékéhez képest.

Ugyanakkor az adatközpontok létesítése szintén költséges: mint ebben az összeállításban megírtuk, az adatközpontok nem csak az általuk biztosított informatikai szolgáltatások miatt, hanem létesítményként is értékesek. 2020-ban csak az észak-amerikai infrastruktúra 33 milliárd dollárt ért. Ez 2030-ra 70 milliárd dollárra, 2040-re 185 milliárd dollárra (mostani árfolyamon kb. 63 ezermilliárd forintra) nőhet.

Az igazán nagy méretű, lényegében közös jellemzőik ellenére egyedi tárgyakból álló fizikai infrastruktúra még ennél is ritkább:

• A világon összesen 9931 hadihajó üzemel, beleértve a tengeralattjárókat és a repülőgép-hordozókat is.
• Annak ellenére, hogy uralják a modern városképeket, mindössze 7604 felhőkarcoló található világszerte (100 méter feletti magasság).
• 1257 külföldi katonai bázis működik globálisan. Ezek túlnyomó többségét az Egyesült Államok tartja fenn (körülbelül 877-et), míg további 18 ország együttesen mintegy 380-at (a pontos szám forrásonként és definíciónként eltérhet).

Ezen épületekben, létesítményekben szintén közös vonás, hogy nem pusztán darabszámuk miatt kerülhettek egy szempont alá, hanem azért is, mert létrehozásuk és fenntartásuk meglehetősen költséges.

További érdekes, mennyiségi alapú összehasonlításokat az Origo összeállításában talál.