Végre egy jó politikai hír a piacoknak: Takaicsi Szanae bebetonozta a hatalmát a választási győzelemmel, gigászi adócsökkentés jöhet
Kitörő lelkesedéssel fogadták a japán és az ázsiai piacok Takaicsi Szanae kormányfő pártjának elsöprő sikerét a hét végi előrehozott választáson. A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője előtt ugyanis így megnyílt az út ahhoz, hogy beváltsa kampányígéretét, csökkentse az adókat és megkezdje a költekezést.

Az LDP választási győzelmének hírére hétfőn a japán Nikkei 225 index 3,9 százalékot, a részvények szélesebb körét felölelő Topix index 2,23 százalékot erősödött, előbbi a nap folyamán egy időre túlugrott az 57 ezer pontos történelmi csúcson is. A többi ázsiai tőzsde közül
- az ausztrál 1,85,
- a tajpeji 1,96,
- a szöuli pedig 4,1
százalékos emelkedéssel fejezte be a kereskedési napot.
Hatnapos veszteségsorozat után erősödött hétfőn a jen is, mivel a kereskedők arra számítanak, hogy a beígért fiskális ösztönző intézkedések fellendítik majd a tőzsdét.
A jen a kéthetes mélypontról 0,5 százalékkal erősödött a dollárhoz képest.
Takaicsi Szanae csökkentheti az adókat
Japán első női kormányfője részben annak köszönheti vasárnapi győzelmét, hogy ígéretet tett: két évre felfüggeszti a 8 százalékos élelmiszer-forgalmi adót, hogy ezzel könnyítse a háztartások megélhetési költségeit – ezt a lépést „régóta dédelgetett álmának” nevezte.
A befektetők azonban nem látták világosan, hogyan képes Japán ezt finanszírozni, mivel így is a legmagasabb az adósságállománya a fejlett ipari országok között, tavaly szeptemberi adatok szerint eléri a nominális GDP 203 százalékát. Takaicsi azonban, aki az elődeivel szemben a sokkal lazább költségvetési politika híve, többször is megerősítette, hogy kitart az ígérete mellett.

A Reuters által megkérdezett elemzők egy része szerint hatalma megerősítésével megtörheti a saját pártja pénzügyi héjáinak ellenállását. „Bár az LDP-n belül vannak, akik fenntartásokkal kezelik az ötletet, a választási eredmények növelték a fogyasztási adó csökkentésének esélyét” – vélekedett például Kono Rjutaro, a BNP Paribas vezető japán közgazdásza.
Figyelembe véve, hogy egy ilyen lépés jelentős lyukat ütne az államháztartásban, Takaicsi maga is hangsúlyozta, hogy az adócsökkentés csak ideiglenes lenne, és továbbra is elkötelezett a felelősségteljes fiskális gazdálkodás mellett.
Katajama Szacuki pénzügyminiszter pedig arra tett ígéretet, hogy
az adócsökkenést nem újabb hitelek felvételével finanszírozzák majd.
A kétharmados többség sok mindenre elég
A Bloomberg értékelése szerint a befektetők reakciója arra utal, hogy hajlandók megadni Takaicsinek és az LDP-nek az esélyt a bizonyításra, arra számítanak, hogy a nagy parlamenti többségnek köszönhetően egyértelműbbé válik a kormány politikája, és csökken a legrosszabb pénzügyi forgatókönyvek kockázata.

„Az LDP nagy választási győzelme lendületet ad a részvénypiacoknak” – ért egyet Frederic Neumann, az HSBC Holdings Plc ázsiai vezető közgazdásza, mert Takaicsi megerősített mandátuma lehetővé teszi a termelékenységet és a vállalati nyereséget növelő strukturális reformok végrehajtását.
„Fontos, hogy a nagy kormányzati többség biztosítja a fiskális kiadások visszafogottabb szinten tartását is, csökkentve ezzel a kötvénypiac ingadozásának kockázatát” – tette hozzá.
Az LDP 316 helyet szerzett a 465 tagú alsóházban, ami az eddigi legjobb eredménye. Koalíciós partnerével, a Japán Innováció Párttal együtt pedig 352 képviselője van, vagyis kétharmados többséggel rendelkezik.
Miből finanszírozzák az adócsökkentést?
Takaicsi számára változatlanul kihívást jelent, hogy bevételi forrást találjon az adó felfüggesztésének kompenzálására, amelynek költségei évente körülbelül 5 ezermilliárd jenre (10 ezermilliárd forintra) rúgnának – ez nagyjából megegyezik Japán éves oktatási költségvetésével.

A kormányfő kizárta új adósság kibocsátását, de
az alternatív finanszírozási forrásokról nem nyilatkozott egyértelműen,
mondván, hogy azokat majd később dolgozzák ki – emlékeztetett a brit hírügynökség.
Korábban azonban utalt a nem adóbevételek kiaknázására. Az ország rendelkezik ugyan 1400 milliárd dolláros devizatartalékkal, azt azonban elsősorban a jen érdekében történő beavatkozásokhoz tartják fenn.
Ha túl mélyen nyúlnak ehhez a tartalékhoz, akkor erősödhetnek az aggodalmak, hogy Japán eladhatja az amerikai kincstárjegyállományának egy részét – ami valószínűleg megzavarná a piacokat, és aggodalmat keltene Washingtonban.
Az elemzők szerint a finanszírozás körüli, hosszan tartó bizonytalanság újabb kötvénypiaci eladási hullámot okozhat, mivel a befektetők máris érzékenyen reagálnak Japán romló költségvetési kilátásaira.


