Bormarketing gyenge lábon
Mint Szabó Borbála, a társaság kereskedelmi vezetője lapunknak elmondta, a cég működéséhez szükséges likvid tőkét a tulajdonos soproni pincészetek adták össze. Reményei szerint két éven belül üzleti eredményt is realizálhatnak, amely a tulajdonosok egyetértésével kizárólag közösségi célra fordítható. Szabó Borbála elmondta: más borrégiók is érdeklődtek már, hogy franchise-rendszerben vegyék át módszereiket.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára és Tornai Tamás, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövet-ségének (MSZBSZ) elnöke is egyetért azzal, a soproni kezdeményezés példamutató és életképes lehet. Horváth Csaba emlékeztetett: a vidék korábban is élen járt a marketingszerveződésben. Hozzátette ugyanakkor: a nagy kiskereskedelmi láncokkal szembeni tárgyalásokon nem elég a szerveződés, olyan marketingakciókra van szükség, amelyekkel felkeltik az érdeklődésüket.
A regionális szerveződés annál fontosabb, mivel az országos bormarketing ezer problémával küzd. A pályázati rendszer, amelyet korábban a felszámolás
alatt álló Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. koordinált, működik. Ez az elmúlt hónapokban a termelői csoportok között is éleződő, ezzel kapcsolatos vitát elnézve magában is eredmény, ám a kft. szerepét átvevő, az MSZBSZ által létrehozott szervezet elnöke kiemelte: szeretnék elérni, hogy a Bormarketing Bizottság támogatása után is többszörös jóváhagyást igénylő szisztéma egyszerűbbé váljon.
A marketingakciókra annál inkább szükség van, mivel mindenki egyetért: a hazai borászat komoly problémákkal küzd. Tornai Tamás emlékeztetett: az elmúlt húsz évben felére csökkent a hazai szőlőtermő terület, az elmúlt évtizedben pedig hatszorosára emelkedett az import, miközben lassan veszíti el export-piacait a magyar bor. Miközben a kereskedelem tovább koncentrálódik, az elmúlt tíz évben még jobban széttagozódott a bortermelői szektor.
A somlói borász elmondta: fontos, hogy a csak szakmát érintő kérdéseket (például a környezetgazdálkodási pályázatok feltételei vagy a szőlőtörköly felhasználása) ne a legmagasabb – törvényi – szinten szabályozzák, hiszen a nehézkes egyeztetés akadályozza a szakma hatékony működését.
Azzal a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is egyetért, hogy a hazai bormarketing nem igazán hatékony. Horváth Csaba példaként Ausztriát említette, ahol az export erőteljes növekedését sikerült elérni azt követően, hogy a nyolcvanas évek közepének borhamisítási botrányai miatt mélypontra került az ágazat. Az évente 7 millió euróból gazdálkodó marketingtestület deklarált célja az, hogy a 2000-es, 300 ezer literes exportot megkétszerezze. És a 2007/2008-as szezonban ezt nagyjából teljesítette is az 52 ezer hektáron gazdálkodó ágazat. Ez alig kevesebb a magyar kivitelnél, jóllehet nálunk több mint 80 ezer hektáron terem szőlő.
Gyors döntés kell
Brüsszel a saját szabályait rúgta fel azzal, hogy engedélyezte a szlovákok számára is a Tokaj név használatát. Így Magyarországnak nincs más választása, mint hogy az Európai Bíróságnál keressen jogorvoslatot, ahogy tette azt sikerrel az olasz „tocai” kapcsán – véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.Horváth Csaba szerint Magyarország jelentős gesztust gyakorolt azzal, hogy 2004-ben felajánlotta, a magyar kritériumok tiszteletben tartásával Szlovákia is gyárthat tokajit, ám ők ezzel nem éltek – sem a termőterületre vonatkozó, sem a borjogi előírásokat nem tartották be.
A névhasználattal kapcsolatos vitának azonban a luxemburgi bíróság döntésénél hamarabb le kell zárulnia. Az uniós borreform részeként az év végéig le kell tisztázni a pontosan lehatárolt termőterületet is tartalmazó termékleírásokat.
A nyilvántartás pedig Tokaj név alatt egyetlen borvidék bejegyzését teszi csak lehetővé.
Horváth Csaba szerint Magyarország jelentős gesztust gyakorolt azzal, hogy 2004-ben felajánlotta, a magyar kritériumok tiszteletben tartásával Szlovákia is gyárthat tokajit, ám ők ezzel nem éltek – sem a termőterületre vonatkozó, sem a borjogi előírásokat nem tartották be.
A névhasználattal kapcsolatos vitának azonban a luxemburgi bíróság döntésénél hamarabb le kell zárulnia. Az uniós borreform részeként az év végéig le kell tisztázni a pontosan lehatárolt termőterületet is tartalmazó termékleírásokat.
A nyilvántartás pedig Tokaj név alatt egyetlen borvidék bejegyzését teszi csak lehetővé. Gyors döntés kell Brüsszel a saját szabályait rúgta fel azzal, hogy engedélyezte a szlovákok számára is a Tokaj név használatát. Így Magyarországnak nincs más választása, mint hogy az Európai Bíróságnál keressen jogorvoslatot, ahogy tette azt sikerrel az olasz „tocai” kapcsán – véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.
Horváth Csaba szerint Magyarország jelentős gesztust gyakorolt azzal, hogy 2004-ben felajánlotta, a magyar kritériumok tiszteletben tartásával Szlovákia is gyárthat tokajit, ám ők ezzel nem éltek – sem a termőterületre vonatkozó, sem a borjogi előírásokat nem tartották be.
A névhasználattal kapcsolatos vitának azonban a luxemburgi bíróság döntésénél hamarabb le kell zárulnia. Az uniós borreform részeként az év végéig le kell tisztázni a pontosan lehatárolt termőterületet is tartalmazó termékleírásokat.
A nyilvántartás pedig Tokaj név alatt egyetlen borvidék bejegyzését teszi csak lehetővé.-->
