A szerelvényeknek már hónapok óta utasokat kellene szállítaniuk, de - noha a tesztek során felszínre került műszaki hibákat az Alstom kijavította - még mindig nem teljes az engedélykérő dokumentáció. A szerződésbontás egyik félnek sem jelent kedvező alternatívát, hiszen az Alstom menetközben saját felelősségére legyártotta valamennyi szerelvényét, a BKV pedig nem sokáig hagyhatja már forgalomban régi orosz járműveit – áll a BKV közleményében.
A járművek gyártásához és üzembe helyezéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzése az Alstom szerződéses kötelezettsége. A megállapodás értelmében a BKV-nak joga van felmondani a szerződést, ha az Alstom nem szállítja le határidőre a járműveket, és az ebből adódó többletköltségeket az Alstom köteles megtéríteni – szól a közlemény.
Alstom: A BKV-nak is vannak feladatai
Az Alstom Transport és a BKV március 2-án tartott egyeztetésén az Alstom bemutatta azt a teszt programot, amelynek megvalósításával az új metrószerelvények forgalomba helyezhetők. Az Alstom által bemutatott teszt program ugyanakkor nemcsak az Alstom, de a BKV számára is meghatároz feladatokat - áll az Alstom közleményében.Az Alstom Transport ezért felhívja a figyelmet a minden felet - beleértve a BKV-t és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is - érintő együttműködés fontosságára, az egyes felek kötelezettségeinek betartása és a végleges típusengedély megszerzése érdekében.
A világon minden negyedik üzemelő metrókocsi Alstom gyártmány. Az Alstom eddig 3.000 – a budapestihez hasonló – Metropolis metrókocsit értékesített világszerte, és ugyancsak az Alstom nevéhez fűződik a világ leghosszabb automata metróvonalának (Szingapúr) kulcsrakész kivitelezése is. Az Alstom Transport tehát számottevő tapasztalattal rendelkezik a metróprojektek terén, amelyek megvalósítása azonban nemcsak a gyártó, de a megrendelő és a hatóságok részéről is igényel erőfeszítéseket - szól a közlemény.
Az Alstom járművekkel kapcsolatban egyébként a BKV-nak harmadik fél, a vezérlőrendszert építő Siemens felé is van kötelezettsége, amelynek, ha nem tud eleget tenni, kénytelen lesz a Siemens felé kötbért fizetni. A BKV felhívta az Alstom figyelmét, hogy a Siemens által a BKV felé esetlegesen érvényesített kötbért polgári peres eljárásban kívánja továbbhárítani felé. Végül, amennyiben az Alstom 2010. június végéig sem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt, a BKV lehívja a bankgaranciákat, azaz visszavonja az előleget, továbbá valószínűleg kénytelen lesz a szerződést felmondani. Egy esetleges szerződésbontás azonban egyik fél számára sem jó alternatíva, ezért a tárgyalások - a még hátralévő tesztekkel párhuzamosan - tovább folytatódnak, a „türelem véghatárideje” június vége.
A BKV Zrt. 2006. májusában kötött szerződést az Alstommal metró járművek gyártására és szállítására mintegy 215 millió euró összegben. A szerződés értelmében a 2-es metró vonalára összesen 22, egyenként öt kocsiból álló, vezetőfülkés, az új 4-es metróvonalra pedig 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, vezetőfülke nélküli járműnek kell érkeznie. A szerződéses csomag lényegi eleme, hogy a járművek garanciális időszaka 3 év és erre az időszakra aláíródott még egy-egy karbantartási szerződés is, valamint a 4-es vonal második szakaszára érvényben van 7 darab ún. opciós járműre vásárlási jog is. A szerződés feltételei szerint eddig a szerződéses összeg fele került előlegként kifizetésre, melynek ellenében az Alstom ugyanezen összeggel feltétel nélkül lehívható bankgaranciákat állított. Az „előleg visszafizetési bankgaranciákon” túl az Alstom a szerződéses ár 10%-ának megfelelő „teljesítési biztosítékot” állított ki, amely kártérítés címén fizethető ki a BKV-nak.
A 2-es metró vonalára érkező járművek ún. előzetes típusengedélyének megszerzésével az Alstom késedelembe került. Az előzetes típusengedély egy műszaki keret, melynek a szerelvények gyártása során - az ún. metró jármű szabályzatban foglaltakkal együtt - meg kell felelni. Mindkét dokumentum ismert volt a gyártó előtt. Az előzetes típusengedély kiadását követően kerülhet a jármű legyártásra és kezdődhet meg a prototípus szerelvény tesztelése. A tesztek során észlelt hibákat a gyártónak ki kell javítania, ezt követően adhatja csak ki a közlekedési hatóság az ún. végleges típusengedélyt.
Az Alstom által 2009. áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma felszínre került, ilyen volt többek között az áramszedő, vagy a homlokfali menekítő ajtó kérdése is. A műszaki hibák kijavítását követően az Alstom benyújtotta végleges típusengedély kérelmét a Nemzeti Közlekedési Hatóság felé, de a hatóság az átadott dokumentációk és a vizsgálati eredmények alapján nem volt meggyőződve arról, hogy a prototípus jármű teljes mértékben megfelel a metró jármű szabályzatban foglaltaknak, ezért - többek között a vezérlő szoftver tekintetében - független szakértőt kért fel ennek elbírálására, és további 1500 kilométer tartampróbát rendelt el. Mindeközben az Alstom - a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére - legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 járművet.
Az Alstom Transport ezért felhívja a figyelmet a minden felet - beleértve a BKV-t és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is - érintő együttműködés fontosságára, az egyes felek kötelezettségeinek betartása és a végleges típusengedély megszerzése érdekében.
A világon minden negyedik üzemelő metrókocsi Alstom gyártmány. Az Alstom eddig 3.000 – a budapestihez hasonló – Metropolis metrókocsit értékesített világszerte, és ugyancsak az Alstom nevéhez fűződik a világ leghosszabb automata metróvonalának (Szingapúr) kulcsrakész kivitelezése is. Az Alstom Transport tehát számottevő tapasztalattal rendelkezik a metróprojektek terén, amelyek megvalósítása azonban nemcsak a gyártó, de a megrendelő és a hatóságok részéről is igényel erőfeszítéseket - szól a közlemény.
-->
