A pangás jelei a tejpiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az import újbóli erősödése mellett ugyanakkor az elmúlt időszakban növekedésnek indult az export is. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, januári adatai jóval kedvezőbb képet mutatnak az egy évvel korábbinál: a tej és tejszín esetében a behozatal 14 százalékos csökkenése mellett a kivitel majdnem 7 százalékot tudott erősödni menynyiségben, a forint erősebb árfolyama miatt azonban a kivitel értéke több mint 2 százalékos csökkenést mutat. A legkedvezőtlenebb külkereskedelmi mérleget mutató sajt és túró esetében az import visszaszorulása mellett a kivitel mennyiségben 64, értékben 70 százalékkal tudott nőni éves szinten. Hozzá kell tenni azonban, hogy a belföldi értékesítés ugyanebben az időszakban 15 százalékkal esett vissza.
A forint jelenlegi gyengülése is kedvezőbb helyzetbe hozza a termelőket, ám Istvánfalvi Miklós kiemelte: a következő hónapokban aligha várható komolyabb emelkedés. Az igazi piaci felpezsdülést a kereslet növekedése, illetve az európai árak emelkedése jelentené. Annál is inkább, mivel a jelenlegi, kilogrammonként hetven forint körüli felvásárlási ár még a leghatékonyabban működő gazdaságok számára is a minimális előállítási költséggel egyenlő. Így még a tavalyi árzuhanás nyomán megszavazott (várhatóan júniusban, illetve jövőre érkező) uniós és hazai támogatásokkal együtt is szűkösen eredményes az ágazat.
Nő az UHT-termékek forgalma
Az elmúlt négy évben három százalékkal csökkent a hazai tejfogyasztás, ám a magyarok évente átlagosan még mindig 68,9 litert isznak. Ezzel hazánk még mindig tejnagyhatalomnak számít – derül ki a GfK és a Tetra Pak Hungária Zrt. statisztikáiból. 2005 óta erőteljesen nő az UHT-tejek forgalma: 2009-ben már a forgalom 40 százalékát tették ki. A fogyasztók többnyire eltarthatóságuk miatt kedvelik, a megkérdezettek egyharmada a kedvező ár miatt választja.
-->
